2016. szeptember 23., péntek
I. Mátyás, hollós címerű Hunyadi-királyunk, az
igazságos; Munkácsy Mihály, az asztalosfiúból lett francia milliomos, ma
egyik legnépszerűbb 19. századi festőnk; Liszt Ferenc, a magyar-lelkű
világpolgár, a zongora virtuóza; a vívódó ember és zseniális költő, a
már életében legenda Petőfi Sándor; a búskomor Madách Imre, aki egy
egész világgal ajándékozta meg a magyar drámairodalmat; a géniusz
Galilei, akinek nem tanait, de önmagát kellett megtagadnia, hogy
élhessen…
E nagy
embereket mindörökre összeköti számunkra, magyarok számára, hogy az
avatott tollú szerző, Harsányi Zsolt (1887-1943) életrajzi regényeket
szentelt nekik. Az üstökös (1932), az Ember, küzdj!... (1932), az Ecce homo (1935), a Magyar rapszódia (1936), a Mathias Rex (1937), az És mégis mozog a föld
(1937) egyfajta sajátos műfajt teremtett, ami a harmincas évek
Magyarországán többé-kevésbé teljes újdonságnak számított: a pontos
történeti kutatásokon alapuló, mégis az érzelmi és hangulati megidézés
eszközeivel élő, igaz szórakozást nyújtó történelmi regényét. Túl Jókain
és Mikszáthon a történelemírás új lehetőségekhez nyúlt: s Harsányi
Zsolt olyan kiválóan ragadta meg ezeket, hogy immár mintegy nyolcvan
éves történeteit napjainkban is szívesen veszik kézbe az újabb és újabb
generációk.
 |
| Corvin János bevonul az elfoglalt Bécsbe, 1486 |
Van azonban életrajzi munkái között egy különös kivétel. 1940-ben, két kötetben látott napvilágot a
Szegény János
című regény, amely már címében is különbözik az előbb felsoroltaktól.
Azokban nevezetes jelmondatok, patetikus szavak, diadalmas képzetek
jelennek meg. Emerről egy mai olvasó már azt sem tudná megmondani, a
történelmi múltban játszódik-e. Nem véletlen hát, hogy amikor a Lazi
Kiadó úgy döntött, beválogatja történelmi regénysorozatába, a
Mathias Rex egyszerű címadását követve a regénycímet
Corvin Jánosra
változtatta. Ő a főszereplője ugyanis a vaskos, első, kisebb méretű
kiadásában több mint ötszáz, a jelen, nagy méretű, kemény táblás
megjelenésekor is háromszáznál több oldalt számláló nagyregénynek.
A
törvénytelen fiú, aki Mátyás király fattyából lett trónörökös,
Magyarország reménységéből félreállított trónkövetelő, s nagyra
hivatott, tanult, művelt fiatalemberből csalódott, folyton küzdő,
hadakozó, korán a halálba hajló, egész életében kockázatot jelentő
Hunyadi-leszármazott, olyasvalaki, akiről ritkán írnak regényeket.
Pályája nem nemes, dicsőséges és diadalmas: sokkal inkább determinált és
hanyatló. Történelmi képzeletünkben nem szerepel kiemelten: úgy vélem,
aki még nem olvasta a Corvin Jánost, legfeljebb bátortalan
arcú, idegesen összeszorított szájú, kincsek közé ültetett kisfiúként
emlékszik a hercegre, ahogyan Mátyás udvarának festője ábrázolta
egyetlen fennmaradt, hiteles, gyermekkori portrén. Ráadásul a róla
rendelkezésre álló forrásokból sincs sok (és jóval kevesebb volt a
mainál akkor, amikor Harsányi kiválasztotta regénytémáját).
 |
| A tizenhárom éves trónörökös (Baldassare Estense képe) |
Hogy
miért íródhatott a hercegről mégis regény, mégpedig jó regény? Harsányi
már Mátyást sem a mesék idealizált királyaként festette meg: töprengő,
vívódó, felelős, mégis gyakran hibázó államférfit formált belőle, s
felkeltette az érdeklődést uralkodása utolsó időszaka iránt is. A
Corvin János
– egy más látószögből – innen veszi fel a fonalat, s egyáltalán nem
egyértelműen pozitív jellemű főszereplője útját követve Magyarország
széthullásának folyamatát ábrázolja. A könyv 1940-ben jelent meg:
nyilvánvalóan olvasható profetikus figyelmeztetésként is, még ha a
korabeli, háborúba futó Magyarország épp nem egymás háta mögött
hatalommal házaló főnemesek akaratától függött is. De a determinált
sors, a közelgő háborús veszedelem rémképe, s az ezzel felelőtlenül nem
vagy kevéssé törődő országvezetők képe felmerülhetett az első
olvasókban. Ma azonban mást is látni a könyvben: egy ember tragédiáját,
aki képtelen Hunyadivá válni tetteiben és szándékaiban, pedig mindenki
ezt várja tőle. Ám a nagyság sok esetben megismételhetetlen, titka pedig
megfejthetetlen…
A
színes történelmi képeskönyvként, ám okos lélektani regényként is
olvasható könyv bárkinek ajánlható, akit a fenti kérdések közül
bármelyik foglalkoztat. Igen jó olvasmányt vehet a kezébe: különös módon
talán Harsányi legjobb, ám eddig méltatlanul elfeledett történelmi
művét.
Linkek:
