2015 legszebb borítói
Először tavaly jutott eszembe, hogy összeszedjem az elmúlt év legszebb borítóit: Szép borítók karneválja címen hét fedélképet választottam ki a galériámba. Idén is ugyanennyi borítóra mondtam azt, hogy nagyon tetszik. Kiválasztásuknál egyetlen szabály volt, hogy olvasnom kellett a beltartalmukat.

1. Giedra Radvilavičiūtė: Ma éjjel a falnál alszom, Typotex
Borítótervező: Nagy Norbert
Amikor tavaly összeállítottam a kedvenc fedélképeim listáját, még nem fedeztem fel magamnak a kiadó ötletes megformálású világirodalmi sorozatát. De ha észrevettem volna is, úgy gondolom, a legszebb borítók inkább ebben az évben kezdték el jellemezni. Nagy Norbert játékos, illusztratív, mégis messzire vezető, sokféleképpen értelmezhető rajzai mindig bájosak, ötletesek, kedvcsinálók és szuggesztívek. Ám ez a kötetrajz tért el legbátrabban a belső szöveg tartalmától, megragadva ezzel a könyv lényegét. A litván, középkorú és magát esszéírónak nevező írónő látszólag önmagáról, valójában a nőkről szóló novellái ugyanis olyan szökellő szövegűek és játékos logikájúak, hogy mindenkire vonatkoznak: fiatalra és öregre, középkorúra és kamaszra. A fedélkép nőalakja mindezt egyesíti magában, a merészen megválasztott színek (rőt, barna, lila, narancs) jelképezik számomra a könyv kifordított a világát. A macska pedig mindenkinek kulcsfontosságú lesz, ha elolvasta a kötetet.

2. Joyce Carol Oates: Pikk bubi, Európa
Borítótervező: Nagy László
Amint megláttam, egyértelművé vált, hogy az egyik kedvenc fedélképem lesz. Imádom a sárgát, főképpen a kirobbanó aranysárgát.  Ráadásul itt sikerült elegánsan, mégis a könyv témájához illő baljóslatúsággal felhasználni. Kapunk a sárga mezőben egy finoman futó fehér feliratot, amely a kötet első oldalának szövegét végteleníti és emeli képpé, címként és szerzőnévként kalligrafikus fehér kézírást, főképnek pedig egy baltát, pontosabban egy balta elmosódott, rosszul exponált, elcsúszott fotóját. Ahogy a könyv is szól - többek közt - írásról, szövegekről, íróságról, gyilkosságról, és személyiségek szétcsúszásáról és megkettőződéséről. Csak a teljesen más ötletre épülő fekete-sárga gerincért kár. Meg arra, hogy hasonló ötletet már bevetettek felénk mostanában. Csak ezért nem került az első helyre.

3. Jerome David Salinger: Három korai történet, Helikon
Borítótervező: Szabó Levente
A Helikon Zsebkönyvek rajongói bizonyosan áldják kedvenc kiadójuk döntését, hogy a sorozatfedelek segítségével egy csomó unásig ismert klasszikus mű külsejét értelmeztették át az ilyesmit filozófiájának tartó Szabó Leventével... Salinger frissen megjelent kötete azonban inkább azért lehetett kihívás, mivel benne már adottak voltak Anna Rose Yoken az amerikai kiadásban is szereplő rajzai. Így ezúttal a fedélnek nemcsak a zsebkönyvek sorozatkülsejével, de a könyv illusztrációs belsejével is összhangban kellett állnia. A végeredmény magáért beszél: rajta megtalálható az összes olyan szimbólum és beállítás (a gyöngysortól és a koktélruhától a cigarettát tartó női kézen át az egymásnak átlósan hátat fordító szereplőkig), amiért jó ránézni a - sokkal kevésbé színvonalas - belső rajzokra. A geometrikus elemekkel, harsány színekkel és üres helyekkel viszont sikerült ennél jóval többet mondani. (Magamban persze akkor sóhajtottam igazán nagyot, amikor megláttam az Európa Rozsban a fogóját a letisztultságnak álcázott tömény unalommal a fedélen: bennem pedig felidéződött Szabó Levente ötlete ugyanerről (lásd a cikk legalján).

4. Ablonczy Balázs: Trianon-legendák, Jaffa
Borítótervező: Hegyi Péter
A kötet első kiadásának "irredenta színű"-borítója sokaknál kivágta a biztosítékot. Másokat megtanította arra, hogyan lehet és kell kortárs, népszerű történelmet csomagolni a huszonegyedik században. De vitathatatlanul nagyon sokan látták már. Ráadásul azóta a sorozat grafikai terve is változott egy enyhét: a bécsi döntéssel visszatért Erdély, Felvidék és Kárpátalja történetét is különlegesen színezett fotók kísérték a fedélen. Így kapta meg a Trianon-legendák második, lényegesen bővített és átdolgozott kiadása ezt a furcsán narancsos borítót. Van rajta minden: hármashalmos emlékmű, Nagy-Magyarország-sziluett, igazi, Horthy-kori úriember, optimista jövőt sejtető felhők. A színek azonban nem stimmelnek: egy őrült világ kifordított ellen-árnyalatai. Megnyugtatóan szép itt minden, csak valahogy nem normális. Találó.

5. Emil Hakl: Szülőkről és gyermekekről, Typotex
Borítótervező: Nagy Norbert
Amikor júniusban ismertetést írtam a kiadó sorozatának egyes köteteiről, a Ma éjjel a falnál alszom még kiadásra várt. Tizenhárom könyv azonban már megjelent, s hogy érdekesebb legyen a bemutatásuk, kiosztottam köztük a legszebb és a második legszebb borító címét: furamód azonban akkor Polona Glavan Éjszaka Európában című könyvének csillagos eges borítóját éreztem a legjobbnak, a cseh Emil Hakl generációkat ütköztető, anekdotikusan mesélő könyve, a Szülőkről és gyermekekről csupa mesésen jelképes tárgyat ábrázoló, ironikus fedele viszont csak a második helyet érdemelte ki. Közben eltelt egy fél év, mindkét könyvet újraolvastam és egy árnyalatnyit változott a véleményemen. A két fedélrajz közül most az itt látható, egykori második vezet: igaz, itt is második helyre szorult a Ma éjjel a falnál alszom után. Megjegyzendő, hogy közben a sorozat sajnos elvesztette levehető papírborítóját és karton kötésű, behajtófülessé változott: így eggyel kevesebb lett a játéklehetőség a fedélen. A Szülőkről és gyermekekrőlnek ugyanis még nemcsak a belső címlapja, hanem a papírborító alatti másodfedele is rá tudott rímelni a külső borítóképre.

6. Georges Simeon: A műhiba, Agave
Borítótervező: Kuszkó Rajmund
Amikor megláttam a könyv borítótervét, azonnal biztos voltam benne, hogy fel fog kerülni erre a listára. Ezek a gondosan fényesített, szépen tárolt orvosi eszközök olyan zavaróan rendezettek, mégis olyan tökéletességet sugárzóan összevisszák voltak... Azután megkaptam a könyvet és rá kellett jönnöm, hogy - ezek az eszközök egyáltalán nem csillogóra fényesítettek és tiszták. Gyanús foltok, rozsdállások, vér (?) ékesíti őket. S minél tovább nézi az ember itt-ott kajsza sorukat, annál kuszább képet mutatnak. Pompás fedélkép tehát ez egy orvosi témájú könyvnek, amely egy elrontott műtét történetéből bontja ki egy ember meghasonlását, szétesését és összeomlását... Kuszkó Rajmund nem tud tévedni, csak hatásos és még hatásosabb borítókat készít. Az Agave Maigret-sorozata még őrzi azt, amit  - vizualitásában - Saylor Gordianus-regényei már rég elvesztettek: minden kötet azonos nevezőről indul, de hangulatában és hatásában teljesen különböző utakra képes kifutni. Talán mert nemcsak borítóképe van, hanem fedélterve is...

7. Agatha Christie: Zátonyok közt, Európa
Borítótervező: Molnár Ferenc - Gerhes Gábor
Stílszerű lett volna, ha a 2015-ben teljessé váló, így befejeződő Agatha Christie-életműsorozat legszebb borítójának az utolsó bizonyul, a Balhüvelykem bizsereg című könyvé. Annak azonban nemigen tudtam kibékülni a közhelyességével (kandalló és óra), így helyette a sorozat utolsó Poirot-történetének, a Zátonyok köztnek a fedélképe került ide. Mindazt, amit magával az alapvető borítóötlettel kapcsolatban velejéig elhibázottnak tartok, már részletesen leírtam Christie új ruhája - Morgolódás szép borítók felett című írásomban. Csak egyet emelnék ki: ezzel az új külsővel mindmáig huszonöt könyv jelent meg, ezek közül tizennégynek a borítója volt zöld (élénk-, szürkés-, türkiz- vagy méregzöld). Ezzel szemben sárga színt vagy lila színt például egyen-egyen sikerült használni. És mégis: ez a zöld itt jobbra tetszik a maga színátmeneteivel. A főkép pedig (amely végre nem ízléstelen, nem formátlan, nem teljesen egysíkúan illusztratív, nem tartalmaz magyar nyelvű feliratokat és nem áll teljes stílusellentétben a cím feletti apró, fehér ábrával) tetszik. Ötletes. Ezt is megértem. Jobb későn, mint soha.

Ez pedig a kakukktojás, búcsúzóul:
+1. Jane Austen levelei, Koinónia, 2014
Borítótervező: Bajkó Attila
Bár a kötet 2014-ben jelent meg, én csak 2015 legelején tudtam hozzájutni. Emlékezetesen stílusos borítója szerintem még ajándéknak is tökéletesen alkalmassá teszi, hiába a viszonylag olcsó (puha kötéses, szürkés papírra nyomott) belső megformálása. Mivel tavaly nem szerepelhetett, záró meglepetésnek besoroltam a tavalyi év legszebb fedélképei közé.

Linkek
Szép borítók karneválja
Christie új ruhája - Morgolódás szép borítók felett
Tetszetős és illedelmes - Jane Austen a könyvespolcon  
Egyiptom és a könyvborítók

2 Responses
  1. PuPilla Says:

    Nagyon jó összeállítás! :) Az első különösen tetszik, tetszett eddig is, és hát persze Simenon! Mindig megörvendeztetnek egy újabb szép borítójú regénnyel tőle. A Maigret és a víg kompánia is nagyon tetszetős volt.


  2. Nekem is tetszett a másik Maigret. De ennél a listánál tavaly is igyekeztem őszinte lenni, tehát kiírok mindent, ami tetszett az évből, egymáshoz viszonyítva darabokban sorba rakom, végül az egészet egybe - és ekkor derült ki - hogy a Maigret és a víg kompánia lett a nyolcadik...:(