1929-1933: a weimari köztársaság haldoklásának időszaka. Ezekben az években járja Berlin utcáit egy vidékről felkerült, tehetséges bűnügyi nyomozó, Gereon Rath.

Született 1899. március 5-én, Kölnben. Útját a rendőrséghez apja, Engelbert Rath bűnügyi főtanácsos egyengeti: szép jövő előtt áll, amikor szolgálati fegyverének nem megengedett használata miatt felfüggesztik. Apja befolyására Berlinbe helyezik, először az erkölcsrendészetre, majd a gyilkossági osztályra kerül. 

Sokan tartják bajkeverőnek, mert a magánnyomozást néha előbbre valónak gondolja, mint a csapatmunkát. (De miféle közös munka képzelhető el egy korrupt rendőri gárdával, amely egy nácik és kommunisták által gyengített demokrácia őrállója?) Élete a nyomozás és egy nő, Charly Ritter, akit sajnos folyton elveszít.

Kitalálója pedig: Volker Kutscher német író, aki 2007-ben írta meg első, 2014-ben pedig legújabb, ötödik könyvét Gereon Rath nyomozásairól – melyekre 2011-ben megkapta a Berliner Krimipreist.

A Csendes halál című monumentális (596 oldalas) történet a második a Gereon Rath-kötetek sorában. A magyarul 2014-ben kiadott Tisztázatlan bűnügy folytatása önmagában is tökéletesen érhető, kiváló történelmi detektívregény.

Benne egy tökéletesen korjelző bűnténysorozatnak lehetünk tanúi: Berlin utcáin ugyanis egy sorozatgyilkos járkál. A (valóban létezett) düsseldorfi rémtől eltérően azonban ez a gyilkos kifinomultan öl: neki köszönhetően filmszínésznők tűnnek el, s holttestük mozik színpadán kerül elő ismét, kivágott hangszálakkal, s rejtélyes módon mindenféle külsérelmi nyom nélkül. Rath ugyanakkor egy másik haláleset ügyébe is beleveti magát: a szintén filmsztár Betty Winter áramütéstől halt meg, amikor forgatás közben rázuhant egy fényszóró, színésztársa és férje pedig vizet öntött égő testére. Rath azonban nem elégszik meg kollégái puszta szabotázst feltételező megoldásával. Lehetséges, hogy a filmszínésznők és Betty Winter oly különböző ügyei összefüggnek? Gereon nyomoz, a közbeiktatott rövid fejezetekből pedig az olvasó megismerhet egy másik rendkívüli embert is, aki fájdalmas titkot őriz. Vajon ki ő és mikor találkozik az útja Gereonéval?

Miközben a gyilkosságok titka után kutatunk, életre kel az 1930-as évek nagyvárosi Berlinje: a kávéházak, bérlakások, mozik, kisvendéglők, körutak és szórakozóhelyek világa. Ellátogathatunk a Resi farsangi báljára, Berlin legmagasabb épületének, a majdnem 147 méter magas Funkturmnak a tetejére, s két filmstúdióba is. A történet idején a német filmipar épp a némafilmről a hangosfilmre való áttérés lázában ég, ennek köszönhetően pedig mi is mindent megtudhatunk a korabeli filmtechnikáról, a filmesek vetélkedéséről, s arról, hogyan lehetett valakiből sztár vagy hogyan veszíthette el ezt a státuszát. Elénk lép továbbá egy bizonyos Konrad Adenauer is, ekkoriban kölni főpolgármester, akit zsarolnak…

Az iróniával átszőtt, szuggesztív hangulatú, hitelesen korfestő jelenetekkel teli regény kellemes olvasmánya lehet minden történelem- és krimirajongónak. Remélem, lesz folytatás.

A cikk az Ekultura.hu-n: Volker Kutscher: Csendes halál
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én