Bár vezetek egy külön összefoglaló listát a magyarul napvilágot látott történelmi detektívregényekről, most, hogy egy élvezetes időszak alatt újraolvastam közülük is egyik kedvencemet, a német írónő, Andrea Schacht sokkötetes krimisorozatát, kedvem támadt egy raktárbejegyzést szentelni csakis ennek a színes, érdekes világnak.

Az 1956-os születésű írónő 1992 óta publikál: változatos életművében, amely több mint félszáz kötetből áll, megtalálhatók a gyerekkönyvek és a macskatörténetek is. Kedvenc műfaja azonban a történelmi detektívregény, három leginkább közkedvelt ilyen sorozata pedig a 14-15. századi Köln történetébe bevezető három krimiszéria, az Almut, Alyss és Myntha kalandjait elbeszélő, lazán avagy szorosabban összefüggő regénycsokor.

Almut (az első magyar fordításban Almút), a begina alakja 2003-ban született meg A sötét tükör című könyvben. Az első házasságában csalódott, még mindig nagyon fiatal Almút nem veti meg a munkát és szeret másokon segíteni, ezért választja a szabályozott női közösségben együtt élő, de nem apácarendként működő beginák életét. A Köln eigelsteini kapujához közel lévő rendházban érdekes nővérek élnek: van, aki a gyógynövényekhez, van, aki a halottsiratáshoz, más a szövéshez, vagy épp a szent iratok fordításához ért a legjobban. Almút, aki egy építőmester lánya, a női munkálkodás mellett saját kezével készít el egy disznóólat is, s a siker felbátorítja, hogy a régi, római romok helyén elkezdjen építeni egy kis beginakápolnát. Közben azonban békétlenség zavarja meg Köln életét: meghal egy külországbeli kereskedőfiú, pártfogója pedig a beginákat vádolja meg azzal, hogy megmérgezték. Ekkor ismerkedik meg Almút a titokzatos múltú, fenséges modorú Ivo atyával, a szerzetessel, aki legalább olyan jól ért a nyomozáshoz, mint a talpraesett begina...

A következő négy regény újabb és újabb izgalmas bűnesetek köré szőve ismerteti meg az olvasót Almút és Ivo családájával, múltjával, s az 1376-1377-es év Kölnjével. Titkok tárulnak fel, igazságtalanságok tétetnek jóvá, s sok-sok kaland után fény derül végül Ivo atya zárkózottságának okára is. Az ötkötetes regényfolyam végén pedig a begina és az egykori szerzetes végre összeházasodhat.

Sajnos magyarul az ötből csak az első két történet olvasható, a későbbi események az Alyss-sorozat utalásaiból következtethetőek ki. A megjelent két könyv azonban jó fordításban és szép külsőben kerülhetett az olvasók elé, röviddel a német megjelenés után. A pécsi Opus Kiadó könyvei nagyon megnyerték a szívemet. Akár Andreas Schramek egyiptomi tárgyú, izgalmas és költői regénysorozatára (A Sólyomisten országában), akár Wolf Serno kiváló történelmi regényeire és krimijeire (Halál a patikárius házában, Az örökké égő tűz), akár Conan Doyle Az elveszett világának legjobb magyar fordítására, Maria Nurowska szomorkás Szerelemnaplójára vagy épp Stefan Winges Sherlock Holmes-regényére, a Kölnben játszódó A negyedik királyra gondolok, ugyanazt érzem: minőséget és eredetiséget.

Ebbe a vonulatba tartozott az Almút-sorozat is, amely azonban - a kiadó munkájának 2008-as leállása miatt - félbemaradt. Nem tartom valószínűnek, hogy a kimaradó három kötet megjelenjen, mert egy sorozatot a közepén kezdeni nem tanácsos, a korábbi két kötetet újra kiadni viszont szintén nem. Kár, mert az Almút-történetek talán még az Alyss-regényeknél is közelebb állnak hozzám: Ivo atya különösen érdekes szereplő bennük.

Alyss Almút és Ivo lánya. Így kapcsolódik a második öt regény az elsőhöz. Ezeket a könyveket valószínűleg kevesebb embernek kell bemutatni, hiszen a General Press nagy sikerű Regényes történelem sorozatában láttak napvilágot, a legutolsó épp tavaly. Eltelt egy kis idő: Alyss, és ikerbátyja, Marian már huszonöt éves. A nő csalódott házasságában, s egyetlen fia néhány éve a Rajnába fulladt. Mégis igyekszik boldogan élni: a kereskedéshez mit sem értő, sötét üzletekbe bonyolódó férje helyett is vezeti a családi üzletet, ügyesen igazgatja népes háztartását, s szeretettel neveli kamaszkorú pártfogoltjait, közük unokahúgait és -öccseit. Amikor azonban a város szélén holtan találják sógorát, férje bátyját, a szintén kereskedő Robertet, nem tehet mást, mint hogy Robert üzlettársával, a könnyed modorú angol kereskedővel, Johnnal nyomozásba kezd...

Alyss sokkal szálkásabb modorú, mint az édesanyja volt ilyen idősen: távolságtartóbb, önfegyelmezőbb, nehezebben nevet, nehezebben sír. De legalább olyan érdekes egyéniség. 1402-1404-ben játszódó történetében van szerelem, gyilkosság, emberrablás, jogi csűrcsavarások és emberi dolgok, s megismerhetjük a korabeli Kölnt is a kereskedőházaktól a fürdőházakig, a prémkereskedők világától a kolostorkertekig.

Egy halvány remény él bennem: hátha a General Press tervez egy visszatérést ehhez a világhoz, talán 2021-ben. Immár Myntha, a talált leány története is megjelent ugyanis öt kötetben, aki 1420-ban, amikor megismerjük az Alyss-regényekben, még gyerek, azóta viszont felnőtt, s új kalandokba keveredik.

Annak idején a Hamis büszkeségről írtam egy hosszabb ajánlót ide, a blogra. Most sem tudok mást mondani, mint hogy ebbe a világba jó érzés elmerülni, akár krimikedvelők vagyunk, akár egy képzeletbeli, történelmi utazásra vágyunk. Csak ajánlhatom mindenkinek.

Almút-sorozat - 5 kötet: 1376-1377

A sötét tükör, Opus, 2004 - Der dunkle Spiegel, 2003 (Váróczi Zsuzsa)
Az ördögasszony műve, Opus, 2006 - Das Werk der Teufelin, 2004 (Váróczi Zsuzsa)
Die Sünde aber gebiert den Tod, 2005
Die elfte Jungfrau, 2007
Das brennende Gewand, 2008

Alyss-sorozat - 5 kötet: 1402-1404

A kölni rejtély, General Press, 2011, 2015 - Gebiete sanfte Herrin mir, 2009 (Zoltán Eszter)
Hozomány, General Press, 2012 - Nehmt Herrin diesen Kranz, 2010 (Zoltán Eszter, B. Szabó Károly)
A sólyom visszatér, General Press, 2013, 2014 - Der Sünde Lohn, 2011 (Csősz Róbert)
Hamis büszkeség, General Press, 2014 - Mit falschem Stolz, 2013 (Csősz Róbert)
A sólyom éneke, General Press, 2014 - Das Lied des Falken, 2013 (Szalai Lajos)

A Myntha-sorozat 5 kötete

Die Fährmannstochter, 2015
Die silberne Nadel, 2015
Das Gold der Raben, 2017
Mord im Badehaus, 2018
Das Erbe der Kräuterfrau, 2019