Barsi Ödön a magyar irodalom méltatlanul elfelejtett írói közé tartozik. Életműve kilencven kötete között éppúgy akad izgalmas kalandregény, mint életrajz, mesekönyv vagy sci-fi. Utolsó regényével azonban a vérbeli irodalombarátoknak is érdemes megismerkedni, hogy posztmodern utazást tehessenek Az árnyak klubjába, ahol minden nagy detektív jelen van, s ítélkezik a detektívregény szabályai és művészet és valóság viszonya felett. (Megjegyzés: a cikkszöveg több ponton egyezik a blogon korábban a szerzőről általam írt bejegyzésével, ám a mű ismertetése teljesen új.)

Miközben kéthétről kéthétre izgatottan várom a Duna Könyvklub kiadó Karl May-sorozatának, az Indián történeteknek újabb és újabb köteteit és teljes szívemből kívánom, hogy arasson sikert a széria, s akár egy második sorozat is utat találjon a magyar olvasókhoz a közeljövőben, ezt a bejegyzést szeretném egy nagy kedvvel elindított, de sajnos félbemaradt vállalkozásnak szentelni: az Unikornis kiadó Karl May-életműsorozatának.
A széria rendkívül optimista ajánlója így hangzott: "Az Unikornis Kiadó 1999 tavaszán Karl May összes művének kiadását kezdte el 80 kötetben, melynek többsége még nem jelent meg magyarul. Az egyes kötetek táblaborítóján az eredeti német kiadás grafikái, az előzéken pedig a könyv témájához kapcsolódó térképrajzok találhatóak. A kiadó eddigi hagyományaihoz híven azonos formátumban és igényes külsővel évi 12-14 kötetben adja ki a népszerű író munkáit."
Tehát a kiadó az 1997-ben indult, szintén nyolcvankötetesre tervezett Jules Verne összes művei sorozat mellé egy talán még annál is igényesebb, valóban "exkluzív" kiadást indított meg a német író munkáiból. (Nagy bánatomra a Verne-könyveket új és meglehetősen jelentéktelen grafikusokkal illusztráltatták, s térképek sem voltak bennük.) Ám míg a Verne-sorozat szépen lezárult, teljessé vált, May kiadása 2003-ban gyakorlatilag leállt, majd 2008-ban a Munditer Bt. vette át, ám mindössze öt kötettel vitte tovább. (A Duna International néhány regényét olyan, teljesen friss fordításban olvashatjuk, amely 2008-9-ben még a másik sorozatba készült.) Lehet töprengeni rajta, mi okozhatta a leállást (s nemcsak a gazdasági helyzetre gondolok, amely megfizethetetlenné tett évente 12-14 darab 3500 Ft-os könyvet, hanem arra is, hogy a sorozat hangsúlyozottan nem(csak) a Winnetou írójának kívánta mutatni Mayt, így az Unikornis kiadta 33 kötetből mindössze 9 volt indián történet, miközben valószínűleg a magyar olvasóközönség "csakazértis" ezeket szereti a legjobban), de nem érdemes. A sorozat néhány kötete még ma is kapható itt-ott, s a magyar May-kiadástörténet része. Helyét pedig remélhetőleg átveszi az új sorozat, amely talán jobb is nála azzal az ígéretével, hogy egyetlen modernre átigazított régi, háború előtti vagy átdolgozott, Szinnai-féle fordítást sem vesz be a tervébe (mint az Unikornis tette), hanem mindent friss fordításban ad.

A sorozatban megjelent első 33 kötet az Unikornis kiadó, a 34-38. a Munditer Bt. kiadása.

1 A sivatagon át
2 A vad Kurdisztánon át
3 Bagdadtól Sztambulig
4 Balkáni szurdokokban
5 A szkipetárok földjén
6 A haramia
7 Winnetou I.
8 Winnetou II.
9 Winnetou III.
10 A kárhozat pusztasága
11 A Csendes-óceánon
12 A Rio de la Plata mentén
13 A Kordillerákban
14 Old Surehand I.
15 Old Surehand II.
16 Rabszolgavadászok
17 A máhdi
18 Szudánban
19 Kajmán kapitány
20 A sziklavár
21 Krüger bej
22 Sátán és Júdás
23 Idegen ösvényeken
24 Karácsony
25 Túlvilágon
26 A vérbosszú oroszlánja
27 Babilon romjainál
28 Az ezüst oroszlán birodalmában
29 A kővé vált imádság
30 Békesség a Földön
31 Ardisztán
32 Dzsinnisztán fejedelme
33 Winnetou hagyatéka
34 Az Ezüst-tó kincse
35 Medveölő fia
36 Az olajkirály
37 Fekete Musztáng
38 A sivatag szelleme

Más Karl May műveivel kapcsolatos raktárbejegyzések:
Karl May leghíresebb regényei magyarul
A harminckötetes Karl May indiánregény-sorozat a Duna Könyvklub kiadónál
A német Karl May-filmek

Karl May (1842-1912) az egyik legnagyobb német mesélő. Munkássága és magyarországi sikere számomra leginkább a Jules Verne-éhez hasonlít. Jelenleg is fut népszerű indiánregény-sorozata a Duna Könyvklub kiadó jóvoltából.
Karl May rengeteg könyvet írt. Ez a tény elképesztően megnehezíti egy Karl May összes munkái bibliográfia elkészítését. Ráadásul az író szokása volt, hogy a már külön könyvben, vagy újságban megjelentetett egy-egy kisregény terjedelmű művét beledolgozta a következő nagyregénybe, a különböző kiadások pedig ezeket a darabokat aztán hol külön kötetként, hol csak az egyes nagy kötetek (pl. a Winnetou) részeként tüntették fel. A tízes években ráadásul számos May-regényt átkereszteltek és átszerkesztettek az író halála után megjelent életműsorozatban. A magyar kiadások sem könnyítettek a helyzeten: ahogy az már a magyar könyvkiadásra jellemző, a háború előtt számos könyv több részletben, különböző címeken jelent meg, a rendszerváltás utáni "könyv-újrafeldolgozási" hajszában pedig többször odáig mentek, hogy a háború előtti regényeket változatlan szöveggel, de új és új címeken adták ki változatos sorozatokban.
Az alábbi bibliográfiában feltüntettem az összes "végleges" Winnetou-kötetet és valamennyi olyat, amelyben Kara Ben Nemsi szerepel. Ezek a legnépszerűbbek, s ezeknek van a legtöbb kiadásuk magyarul. Mást (egy-két útirajzot) csak réges-rég adtak ki Karl Maytól. A címeket nem a közismert sorozatok (Kolportageromanen, Jugenderzählungen), s nem is a német életműsorozatok, hanem egyszerűen csak a megírás sorrendjében tüntettem fel. Azok a kötetben kiadott művek, melyek később valamely nagyregény fejezetei lettek, nem szerepelnek külön. A német címek után az adott mű összes általam ismert magyar címe szerepel. Remélem, a lista segíti az eligazodást May fantasztikus munkásságában.

Regények Winnetou szereplésével
Old Firehand, 1875 - Old Firehand (I-II.)
Inn-nu-wo, der Indianerhäuptling / Winnetou, 1875 (az első klasszikus Winnetou történet, eredetileg Inn-nu-wo főszereplésével, a Winnetou der Rote Gentleman megjelenése óta csak muzeális ritkaság)
Joe Burkers, das Einaug (Die Both Shatters, 1882, Ein Oelbrand, 1882/83) - Burkers Joe, a félszemű, Halálos tűz
Das sprechende Leder, 1886 (rövid elbeszélés) - A beszélő bőr (megjelent a Winnetou öröksége II. kötetében)
Der Sohn des Bärenjägers, 1887 - A medveölő fia, A medvevadász, Medveölő fia
Der Geist des Llano estakado, 1888 - A Sivatag Szelleme, A sivatag szelleme
Der Schatz im Silbersee, 1890/91 - Az Ezüsttó kincse, Az ezüsttó kincse, Az Ezüst tó kincse, Az Ezüst-tó kincse
Winnetou der Rote Gentlaman I-III, 1893 - Vörös lovag - Vinnetou és Old Shatterhand, Winnetou (I-IV), Winnetou, a vörös gentleman (I-III.), Winnetou kalandjai (lásd a megjegyzést)
Der Ölprinz, 1893/94 - Az olajkirály (I-II.), Olajkirály
Old Surehand I, 1894 - Old Surehand (I-III.)
Old Surehand II, 1895 (későbbi címén Kapitän Kaiman) - Kajmán kapitány
Old Surehand III, 1896 - Old Surehand (I-III.)
Der schwarze Mustang, 1896/97 - A fekete táltos, A félvér, Fekete Musztáng
Satan und Ischariot I, 1896 - A sziklavár (I-II.)
Satan und Ischariot II, 1897 - Krüger bej
Satan und Ischariot III, 1897 - Sátán és Júdás (I-II.),
Auf fremden Pfaden, 1897 - Idegen ösvényeken (I-II.)
Mutterliebe, 1897/98 (rövid elbeszélés)
„Weihnacht!“, 1897 - A szenteste, A szent este, Hajsza az aranyért, Karácsony (I-II.), Winnetou aranya
Winnetous Erben / Winnetou IV, 1910 - Winnetou IV., Winnetou hagyatéka, Winnetou halála, Winnetou öröksége

Történetek Kara Ben Nemsivel
Durch Wüste und Harem, 1892 - A sivatagon keresztül-kasul, A sivatagon keresztül kasul
Durchs wilde Kurdistan, 1892 - A vad Kurdisztánon át
Von Bagdad nach Stambul, 1892 - Bagdadtól Sztambulig
In den Schluchten des Balkan, 1892 - A Balkánon, Balkáni szurdokokban
Durch das Land der Skipetaren, 1892 - A szkipetárok földjén
Der Schut, 1892 - A félelmetes, A haramia, A puskás búr, A sárgaképű ember, A vezér
Orangen und Datteln, 1893 - A datolya honából, A kárhozat pusztasága
Die Rose von Kairwan, 1894
Im Lande des Mahdi I-III, 1896 - A máhdi (II.), A Máhdi országa (I-III.), Rabszolgavadászok (I.), Szudánban (III.)
Im Reiche des silbernen Löwen I-II, 1898 - A vérbosszú oroszlánja (I-II.), Az ezüst oroszlán birodalmában
Die »Umm ed Dschamahl«, 1898
Am Jenseits, 1899 - Túlvilágon
Im Reiche des silbernen Löwen III, 1902 - Babilon romjainál
Im Reiche des silbernen Löwen IV, 1903 - A kővé vált imádság
Bei den Aussätzigen, 1907
Abdahn Effendi, 1908
Merhameh, 1909
Ardistan und Dschinnistan I-II, 1909 - Ardisztán (I.), Dzsinnisztán fejedelme (II.)

Más népszerű regények
Der Schatz der Mixtekas, 1882 - A miztékák kincse
Die Königin der Wüste, 1885 - A sivatag úrnője
Die Sklavenkarawan, 1889/90 - A rabszolgakaraván
Das Vermächtnis des Inka, 1891/92 - Az inka öröksége
Am Stillen Ocean, 1894 - A Csendes óczeánon, A Csendes óceánon, A Csendes Óceánon, A Csendes-óceánon
Am Rio de la Plata, 1894 - A Rio de la Plata mentén, A Rio de la Platánál
In den Cordilleren, 1894 - A Gran Cacho kincse, A Kordillerákban
Und Friede auf Erden!, 1904 - Békesség a Földön

Modern összeállítású elbeszéléskötetek magyarul
A szerencsét hozó almásderes (1988)
A sivatag haramiája (1989)
Vitzliputzli professzor (1987)

Megjegyzés: A Winnetou I., II., illetve III. különböző részei különböző címeken is megjelentek. A Totem kiadó Winnetou sorozatának kötetei például Old Shatterhand, Sam Hawkens, Old Death, Old Firehand, Sans-Ear, Winnetou címen, hat részben, a Móra kiadóé négy külön kötetben is, Old Shatterhand, Old Death, Old Firehand és Winnetou címen, a Fátum-Ars, Merényi és Könyvmíves kiadó megjelentette Winnetou és Winnetou kalandjai sorozat darabjai pedig A haramia, A bosszú (előbbi kettő együtt Winnetou kalandjai címen is), A félvér, Winnetou aranya, Aranyvadászok, Hajsza az aranyért, A sátán bilincsben, A sikertelen hajsza (ugyanez Hajsza címen), A két gazfickó, Halálos tűz címeken láttak napvilágot, ezek között akadt "szétdarabolt" Winnetou is, de más Winnetou főszereplésével íródott könyv is. A Móra kiadó Ördögi gaztett és Igazságos megtorlás címen adta ki A sziklafészek címen lefordított Satan und Ischariot I-et.

Más Karl May műveivel kapcsolatos raktárbejegyzések:
Az Unikornis Kiadó félbemaradt Karl May-életműsorozata
A harminckötetes Karl May indiánregény-sorozat a Duna Könyvklub kiadónál
A német Karl May-filmek

Utolsó frissítés: 2013.03.01.

Egy rendhagyó és olvasmányos „új regény” a hatvanas évek Franciaországából. Egyik kérdése: vajon a civilizáció azt jelenti-e, hogy meghódítottuk és alávetettük a világot, vagy azt, hogy a világ dolgainak kergetése minket tesz alárendeltté és kiszolgáltatottá?

Miért érdemes megismerkedni a kínai ókor három, mintegy kétezer-ötszáz éves hadtudományi művével a mai olvasónak is? Mert egy olyan írás, amely kultúrtörténeti jelentősége mellett ennyi éven keresztül meg tudta őrizni aktualitását, s nyugaton menedzseriskolákban olvastatják hasznos tankönyvként, csakis érdekes lehet!

Mindenkit érdekelnek a nagy írók műhelytitkai. Vajon tényleg igaz, hogy Hemingway bőbeszédűnek tartotta magát, s több időt töltött novellái meghúzásával, mint megírásával?  Vajon milyen hatással volt E. T. A. Hoffmann látomásos műveinek születésére az író állandó ópiumfogyasztása? Mire gondolhatott Roger Martin Du Gard, amikor már az egész szobája telve volt A Thibault családhoz készült sok ezer cédulájával? Aki megkedveli egy író munkásságát, szeretne minél többet tudni arról, hogyan is születtek meg kedvenc regényei. Nem kivétel ez alól Agatha Christie rajongótábora sem: a Magyarországon talán legnépszerűbb klasszikus detektívregény-író munkamódszere sokakat érdekel. Erről szól John Curran új könyve, az Agatha Christie és a gyilkos szándék.

Az év csodásan kezdődött számomra: mindannyiunk blogger-példaképe, Lobo keresett meg azzal, hogy szeretne vendégül látni egy poszttal immár tízéves blogján, az Olvasónaplón. Elhatározta, azzal ünnepli a jubíleumot, hogy az általa becsült bloggerektől kér egy-egy vendégposztot. Az enyém február 17-én került sorra, de előtte már - ha jól számoltam - 14 vendégbejegyzés volt olvasható az Olvasónaplóban, sőt, több játékra is sor került. Mindenkinek ajánlom, látogasson el mielőbb megnézni, hogyan ünnepel Lobo!

Alább pedig a bejegyzésem olvashatod, amely végül megszületett: összegyűjtöttem azokat a könyveket, melyeket Sir Arthur Conan Doyle sokak által szeretett hősének, Sherlock Holmesnak a kalandjairól írtak, már a nagy mester halála után. Ezzel szeretnék Lobonak gratulálni, további sok sikert, kitartást és energiát kívánni az Olvasónapló vezetéséhez! Azoknak pedig, akik egy kicsit is kedvelik a klasszikus nyomozó, Holmes alakját, néhány javaslatot tenni: ha még egy, sajnos Doyle által megírni elmulasztott sztorira vágynak a létező négy regényen és ötvenhat novellán kívül, ez a lista segíthet, hová nyúljanak a könyvespolcon.

Amióta világ a világ, születtek Sherlock Holmes-folytatások. Sokan mintázták saját nyomozójukat a pipázó tanácsadó detektívről, vagy idézték meg a nagy nyomozót egyik vagy főszereplőjükként. A legjobb magyar példa erre Barsi Ödön Egy lélek visszatér című 1947-es regénye, melyben számtalan nagy bűnüldöző gyűlik össze Poirot-tól Holmesig, hogy fényt derítsen egy gyilkosságra, amit talán el sem követtek. A kísérletező szépirodalom is felhasználta a nagy detektív figuráját, így találkozhatunk Holmesszal András Sándor Gyilkosság Alaszkában avagy Sherlock Holmes a tlingitek földjén című különös könyvében (2006) vagy a spanyol Rafel Marín polgárpukkasztó regényjátékában, a Sherlock Holmes és az Einstein-gyárban (Elemental, querido Chaplin, 2007 - annyira szép lett volna, ha a fordításban meghagyják a címet, a "Pofonegyszerű, kedves Chaplinem!"-et...). Számos rövidített átdolgozás, képregény és ifjúsági változat is napvilágot látott: a kamaszoknak íródott utánérzések közül nálunk leginkább A Baker Streeti Vagányok és Az ifjú Sherlock Holmes sorozat ismert.

Ám mi van akkor, ha egy valódi Sherlock Holmes-ot szeretnénk olvasni? Egy éppen olyan regényt vagy elbeszélést, amilyet Doyle írhatott volna, ha ír még? Ebben az esetben nyolc magyarul (is) megjelent könyv közül érdemes választani.

Anthony Horowitz: A Selyemház titka. Új Sherlock Holmes-regény
The House of Silk, 2011, Animus, Bp., 2012
Hárompipás probléma
A legújabb és a legkiválóbb Sherlock Holmes-folytatás meglepő módon olyan író munkája, akitől Magyarországon csak (nagyon jó) gyerekkrimiket szokás ismerni. Horowitz azonban nemcsak az Alex Rider-könyvek szerzője, hanem a nálunk is ismert, remek Poirot-sorozat tizenegy epizódjának forgatókönyvírója is. Aki ismeri a David Suchet főszereplésével készült A sárga írisz, Halott ember tükre vagy Az ijedt szemű lány című epizódokat, s olvasta az eredeti novellát, regényt is, könnyedén megbizonyosodhat felőle, hogy Anthony Horowitz tökéletesen bele tud helyezkedni Agatha Christie történeteibe, s pontosan annyit tesz hozzájuk és vesz el belőlük, amitől a két példaként említett, szikár novella bőséges, érdekes, de eredetijéhez teljességgel hűséges filmmé, a rendkívül bonyolult cselekményű regény pedig korát fantasztikus részletességgel megidéző (híradófilm, kerékpárverseny stb.), mégis jól érthető forgatókönyvvé alakul.
Nem csoda, hogy amint elolvastam, kedvenc Sherlock Holmes folytatásommá vált A Selyemház titka. Az első perctől kezdve úgy éreztem, hogy a fikció igaz: tényleg az elaggott, de szellemileg teljesen friss Watson doktor emlékezéseit olvasom a Holmes által kinyomozott legsötétebb bűnügyről. Bár a történetről nem szabad elárulni semmit, aki végigolvassa, rájön, hogy Watson nem túloz. Horowitz olyan megoldást talált a Selyemház rejtélyének, amely teljességgel jellemző Holmes és Doyle korára, ugyanakkor nagyon modern is. A könyv szövege is borzasztóan élvezetes. Rengeteg utalást találhatunk más Holmes által kinyomozott bűnesetekre, sok ismerős szereplő is feltűnik. Mindez azonban nem nyögvenyelős, kényszerített teher a történeten, amivel az író Doyle elbeszéléseihez kapcsolja a sajátját, hanem a regény szerves része, s egyes ismerős dolgokat még át is értelmeznek néhol a cselekmény új fordulatai (pl. Holmesnak a kábítószerhez menekülését, a Baker Streeti Szabadcsapat működését). A kiváló fordításnak - Tóth Tamás Boldizsáré - köszönhetően Holmes világában minden a helyén van, így akár egy valódi Doyle-novella után is kézbe vehetjük a kötetet, nem érződik majd sem stílustörés, sem komoly változás a történetszövésben. A pompás szórakozás biztosított.
A Selyemház titkát bizalommal ajánlom minden Holmes-rajongónak, krimikedvelőnek, s azoknak is, akik valami érdekeset akarnak olvasni a 19. századi Angliáról.

Jamyang Norbu: Sherlock Holmes Tibetben. Az elveszett évek nyomában
The Mandala of Sherlock Holmes, 1999, Írás, Bp., 2006
Hárompipás probléma
Kevésen múlott, hogy nem ez vált a kedvenc Sherlock Holmes-folytatásommá. Csakis a fordításon múlott, hogy nem előzte meg még A Selyemház titkát is ez a regény. Szerzője az egyik leghíresebb tibeti író, a könyv pedig sokkal több, mint játék Sir Arthur Conan Doyle világával és hőseivel: önmagában is érvényes szépirodalom, posztmodern játék, egyszerre szabályos krimi és filozófiai regény.
Mielőtt valaki azt hinné, fikciója azzal veszi kezdetét, hogy találnak egy újabb Watson-kéziratot, máris téved. Épp ellenkezőleg, kezdőmondata így hangzik: "Az utóbbi években túl sok dr. John Watsonnak tulajdonított kézirat került elő, legtöbbször ütött-kopott fémdobozokból..." A Sherlock Holmes Tibetben kerettörténetének írója épp ezért maga a szerző, akinek egyik lhászai barátja talál rá egy hatalmas kéziratcsomóra, melynek szerzője Huree Chunder Mookherjee, a 19. századi tudós, felfedező és brit kém - akinek kalandjait Rudyard Kipling örökítette meg fantasztikus India-regényében, a Kimben. Kipling és Doyle két képzelt világa fonódik össze a történetben elképesztően költőien, eredetien és állandó meglepetéseket okozva az olvasónak. A Sherlock Holmes visszatér című kötet A lakatlan ház című elbeszélésében Holmes beszámol róla Watsonnak, hogy miután az egész világ halottnak hitte a Moriarty professzorral folytatott utolsó harca után, két évig utazgatott Tibetben Sigerson néven. Ezt az információt használja fel Norbu, hogy elindítsa könyvét, amely ezeknek a hiányzó éveknek a története. Holmes találkozik a bengáli kémmel, aki afféle Watsonként védelmezi és kíséri át Indián, el Tibetbe majd a titokzatos Sambala Jégtemplomába. Közben állandóan keveredik a valóság és a fikció: egyformán szereplője a könyvnek Kipling másik, brit kém hőse, az okos Strickland (kalandjai java magyarul az Indiai történetek című Kipling-novelláskötetben olvasható) és a valóban létezett tizenharmadik dalai láma. Ráadásul Norbu, hűen ahhoz, hogy Holmes inkább rövidebb terjedelmű elbeszélésekben mutathatta meg képességeit, három bűnesetet kapcsol össze a regény három részében.
Az állandó élvezetet egyedül az egyébként szépszavú fordítás gondatlansága rontja csak le. A könyvet teljesen Kipling-szemszögből magyarították: a Kim-idézetek pontosak, még egy indiai szószedet is került a könyv végére (feleslegesen, mert Norbu minden a főszövegben használt idegen szót meg is magyaráz azonnal). A fordítónak, Narancsik Gábornak azonban a Sherlock Holmes-világ teljesen idegen volt és az is maradt. Minden jegyzet, amelyben a fikció szerint Huree hivatkozik Watson "tévedéseire", korábbi esetekre, ismerős szereplőkre, élvezhetetlenül van fordítva... Minden cím rossz, vagy angolul hagyták, vagy értelmetlenné fordították, az elbeszéléseket pedig "kötet"-ként emlegetik. Csak egy példát említenék: Norbu egy óriás vörös piócát is belekever a történetbe, hogy narrátora megjegyezhesse: "Vajon lehet-e ennek valamilyen kapcsolata A nagy pióca undorító történetével, amelyet dr. Watson említ a The Golden Prince című kalandhoz írt bevezetésében?" Ezzel csak az a baj, hogy a bevezetés "a vörös pióca undorító esetét" emlegeti (nem véletlenül erről írt Norbu), nem külön bevezető, mindössze egy bekezdés Az aranycsíptető című novellában, az angol címe pedig nem Prince, hanem The Golden Pince-Nez.... Aki ezt a magyar mondatot lefordította, életében nem nyitott ki egy Sherlock Holmes-kötetet sem... Kár, mert ezzel majdnem sikerült tönkretennie Norbu egyik mulatságos megjegyzését. Szerencsére csak majdnem.
Minden Kipling-rajongónak ajánlom a kötetet, a Holmes-tudósok pedig tegyék félre a precizitásukat, s akkor ők is élvezni fogják a Sherlock Holmes Tibetbent. (A könyvről bővebben itt írtam.)

Stefan Winges: A negyedik király. Sherlock Holmes titokzatos esete
Der vierte König, 2000, Opus, Pécs, 2006
Kétpipás probléma
Nagy érdeklődéssel vettem kézbe, kis csalódással tettem le a német szerző Holmes-folytatását. Be kell valljam, a kötet elejét sokkal jobban élveztem, mint a befejezését. A fikció szerint ismét kéziratot találnak, egy jezsuita szerzetes hagy hátra egy ládányi iratot, benne Watson egy újabb elbeszélésével. Ami benne sajátos, hogy az események a könyv elején idézett Sherlock Holmes-kutató szerint titokzatos évnek nyilvánított 1895-96-os esztendőkbe vezetnek, s Holmes nem Angliában nyomoz, hanem Kölnben.
Rettenetes rablás történik a kölni székesegyházban, ellopják a nagy tiszteletben tartott ereklyéket, a háromkirályok maradványait. Jezsuiták, szabadkőművesség, pogány rítusok és egy titokzatos hölgy megjelenése színesíti a történetet. A fordítás, melyet Váróczi Zsuzsa készített kellemes, a történet jól megidézi a Holmes-elbeszélések hangulatát, stílusát. Azonban ahogy Doyle is sokkal sűrítettebb, izgalmasabb sztorikat dolgozott ki novellaformában, mint regényként, Winges könyvének is jót tett volna, ha a felére rövidíti a szövegét.
Ennek ellenére minden Holmes-rajongónak ajánlott, kellemes nyomozás, jó krimi a könyv.

Michael és Mollie Hardwick: Sherlock Holmes magánélete
The Private Life of Sherlock Holmes, 1970, Pallas-Attraktor, Bp., Klasszikus detektívregények, 1997
Kétpipás probléma
Ez a kis könyvecske eredetileg "filmkönyvnek" íródott, Billy Wilder nálunk is nagy sikert aratott filmjének I. A. L. Diamond által írt forgatókönyvét dúsította regénnyé a szerzőpáros. Mégis sokkal több és jobb lett, mint egy megkönyvesített filmtörténet.
Fikciója szerint ötven évvel Watson doktor halála után megnyílik egy londoni bank páncélterme: egy széfből csodás tárgyak kerülnek elő. Pipa, sapka, daguerrotípiák a világ legnagyobb detektívjéről, egy hegedűdarab partitúrája Holmestól, ráadásul egy titokzatos hölgynek dedikálva... S kiderül, létezik még egy kézirat, amelyben Watson megörökítette Holmes egy esetét. Egy olyat, ami más, mint minden addigi: többek közt elvezet egy hercegnőhöz, a Loch Ness-i tóhoz, Viktória királynőhöz, s talán Holmes örök szerelméhez is.
A remek szövegű, szellemes és a Doyle-féle legendához mindvégig hűen ragaszkodó történet újra elvisz az összes olyan helyre, melyeket szívesen felkeresnénk Watsonnal karöltve: szerepel a Diogenész Klub, a Baker Street 221/B. Újra találkozhatunk Holmes szállásadónőjével, Mrs. Hudsonnal, hallhatjuk hegedülni a mestert, s kinyomozhatunk vele egy titokzatos kémügyet. A könyv magyar fordítása - László G. András munkája - is figyelemre méltó: szerencsére tökéletesen követi a jól ismert eredeti történetek fordulatait, így mindaz, amit a kötet fel szeretne idézni a valódi Holmes-történetekből, bizton eszünkbe juthat.
Érdemes beleolvasni a kisregénybe, biztosan nem okoz csalódást.

Raymond Smullyan: Sherlock Holmes sakkrejtélyei. Ötven izgalmas sakknyomozás
Chess Mysteries of Sherlock Holmes. Fifty Tantalizing Problems of Chess Direction, 1979, Typotex, Bp., A logika világa, 2002, 2005, 2007, 2009, 2011
Kétpipás probléma 
A híres feladványszerző rendhagyó, de nagyon szerethető Holmes-regényt kerekített ötven sakkprobléma köré. Mivel sajnos nem tudok sakkozni (eddig négyszer tanultam meg, de mindig elfelejtem a lépések javát...), a sakkfeladványok megfejtésében nem jutottam túl az első néhányon. Közben azonban Smullyan egy izgalmas, fordulatos kalandregényt is elmesél, somolyogva, megidézve mindent, ami tipikusan Holmes, s a barátokat és ellenfeleket is. E világban azonban mindent a sakktábla irányít. Igazi, posztmodern nyomozati rejtély kerekedik ki a kis könyvből, ami - annak ellenére, hogy Tandori Dezső fordította - igazán kellemesen olvasható. Azok a példányok pedig, amelyeknek a címlapjára a kiadó véletlenül a sakkrelytélyei szót nyomtatta, még Holmesnak is tetszenének...

Allan Sharp: Sherlock Holmes megoldatlan esete
The Unsolved Case of Sherlock Holmes, 1984, Rakéta, Bp., Nyomkereső angol-magyar játékkönyv-sorozat, 1990
Kétpipás probléma 
Ez volt a rendszerváltás idején az első kétnyelvű és "lapozgatós" (de még nem Kaland-Játék-Kockázat) könyvek egyike. Már gyerekként is szerettem. Megoldani elképesztően nehéz, csak felnőttként sikerült eljutnom a valódi, Holmes-hoz méltó megoldáshoz, amiből mindössze egy van. A rejtélyes történet az üres Baker Street-i lakásban játszódik, akkor, amikor Holmes és Watson A sátán kutyája ügyét nyomozzák, távol Londontól. A történet okos elbeszélője, egy fiatal fiú lehet az, aki távollétében megmenti Watsont ellenségei ármánykodásától. A Ladányi Katalin fordította, stílusos elbeszélés jó játék a nagy nyomozó világával - tulajdonképpen Holmes nélkül.

Endrei Walter: Sherlock Holmes furcsa esete a feltalálóval
Népszava, Bp., 13 Ft-sorozat, 1990
Hárompipás probléma 
Meglepetésre ez a pici, csúf külsejű füzetke egy nagyon jó Sherlock Holmes-történet, ennek a sárga ponyvasorozatnak talán az egyetlen olvasható darabja. Ráadásul valódi esetnek talált ki a szerző megoldást, ami a valóságban megfejtetlen maradt… Vajon mi történt a feltalálóval, dr. Rudolf Diesellel? Hová tűnt 1913-ban, átkelőben a La Manche-csatornán? Talán vízbe ölte magát, s ha egyáltalán valaki is megtalálta a holttestét, visszadobta azt a tengerbe? Vagy? Fiát nyugtalanítja a hagyaték, amit kapott, és a dokumentumok, melyek apja után maradtak. Sherlock Holmes-hoz fordul, ő pedig nekikezd a nyomozásnak. De vajon nyilvánosságra hozhatja-e, amire jutott? A szellemes, jegyzetekkel ellátott, egyszerre valós és fikciós történet igazi, Doyle-féle stílusban adja meg a választ a kérdésekre. A híres magyar technikatörténész kis könyvét minden rajongónak érdemes ismerni!

Kísértetek a Baker Streeten. Sherlock Holmes tanítványai
The Ghosts of Baker Street, 2005 (novellagyűjtemény), Partvonal, Bp., 2006
Kétpipás problémák
Végül egy érdekes kötetet szerepel a listámon, amely ezúttal nem hosszabb történet, hanem válogatott elbeszélések sora. Ez az egyetlen magyarra fordított kötet a sokszáz külföldi közül, amelyikben a neves szerzők, különböző Holmes-rajongó társaságok tagjai újabb és újabb novelláikat gyűjtötték egybe. Érdekessége, hogy benne épp olyan elbeszélések szerepelnek, amelyekben Holmes valamilyen (látszólagos) természetfelettivel kerül szembe. Létezik-e a hullaevő? Kísérthet-e egy orángután? Hát egy könyvtáros? Mire képes egy eb hűsége? Sikerül-e Holmesnak és Watsonnak minden szellemjárásra racionális magyarázatot találni? Miközben szabályos, stílusos Holmes-novellákat olvashatunk olyan mai szerzők tollából, mint Loren D. Estleman vagy Caleb Carr (ő esszével szerepel), mellesleg kedvünkre borzonghatunk is - talán mert a londoni sűrű köd olyan... ködös. Aki azt kívánta, bárcsak Doyle írt volna még 10-15 történetet, biztosan élvezni fogja ezt az irodalmi csemegét. (Erről a könyvről már itt is írtam.)

Link:
Sherlock Holmesról itt olvashatsz nálam: Kissé excentrikus fiatalember - Sherlock Holmes

A Gyümölcskosár sorozat e részében visszatérnék az első kosár témájához. Az itt szereplő 13+1 ifjúsági regény is gyerekkori kedvencem és itt is a "szeretettségi sorrendet" követtem, mint a tavalyi listán. Találomra választottam ki a legkedvesebb regényeimet, amelyekről még nem írtam a blogon, viszont a Molyon már készítettem értékelést - és éppen tizenhármat és még egyet találtam. Így kapta a bejegyzés a címét: remélem, találsz benne ismerős kedvencet.

15. rész: 13+1 ifjúsági regény

Jean Webster: Nyakigláb Apó
Úgy szeretem ezt a könyvet, hogy nagyon nehezen tudok róla írni.
Próbálom összeszedni, mi a fontos belőle számomra.
Először is a főszereplő lány – elnyomott, elhanyagolt, boldogtalan, akivel törődni kezdenek, aki szeretet kap, és végre önmaga lehet. Másodszor a regényben van egy hatalmas, izgalmas titok – ez nagyon jó. Harmadrészt szól egy csomó előítéletről. Negyedszer nagyon gonosz: becsap azzal, hogy Daddyről, szóval Apóról van benne szó, pedig a végén… Ötödször igazi, angol regény: ilyen a világa, ilyen a humora, és imádom Mrs. Lippett-től az új iskoláig minden részét. Hatodszor van benne álruhás hős. Hetedszer van benne teázás és latintanulás, és kalapok. Nyolcadszor – ez nagyon fontos – remek rajzok vannak benne! (De nekem azzal az idióta, új kiadásos kids-betűtípussal nem kellenek, úgy tetszettek, ahogy annak idején a Pöttyös kiadásba kézzel belemázolták őket.) Kilencedszer nagyon humoros. Tizedszer: szerelmes regény is!
Kell ennél több?

Eleanor H. Porter: Az élet játéka
Nem is tudom, mi lett volna, ha a Disney-filmsorozatból ismerem meg a történetet. Így viszont, Róna Emmy finom rajzaival az egésznek volt valami régi-régi bája. Közben viszont a történet nagyon modern: a bezárkózott, reményvesztett nem is olyan vén vénkisasszony egész életét megváltoztatja a nyílt, szeretetre  mindig képes, s mindenkihez nyitottan közelítő Pollyanna. Amikor először olvastam, rá figyeltem, az ő kedves, őszinte lénye tetszett. De emlékszem arra is, milyen fura volt, hogy ebben a könyvben „öregek” (felnőttek) szerelméről esett szó. Ma ez tetszik a legjobban: Pollyanna segít abban, hogy a megszokott dolgokat új, friss szemszögből nézzük. Nagyon jó!

Lynne Reid Banks: Aurelia
Szép, kedves, izgalmas és bölcs ifjúsági könyv. Kilencéves kortól már ajánlott, de egy felnőtt is nagyon élvezheti (kivéve, ha a fátyolos-púderes borító alapján valami történelmi romantikus, szerelmes könyvet vár…). Elvezet a régi Rómába, beszél hitről, szeretetről, családról, arról, hogy minden ember egyenlő, s arról, hogy az állatok sem az ember alárendeltjei a Földön. Ideális gyerekregény, amit talán akkor is kedvel az ember, ha már felnőtt.

Bret Harte: Aranyásók
Igazi nagy találkozás: azóta is kedvenc íróm Bret Harte. A legjobb novella a kötetben véleményem szerint a Hóvihar, amely a Robin Hood- és a vadnyugati történetek alapfordulatait használva szól egy nagyon romantikus szerelemről, barátságról és becsületről is. Miután megismerkedtem Bret Harte felnőtteknek kiadott elbeszéléseivel, csodálkozva tapasztaltam, hogy ebből a remekül fordított ifjúsági változatból a történet végén azért egyetlen dolog hiányzik (de nem írom ide, mi...). Bret Harte mint az amerikai romantika remek szerzője, a vadnyugati, amerikai történet-műfaj megteremtője mindig is a kedvencem marad.

Sándor Lajos: Jel a sziklán
Olyan könyv, ami komolyan veszi az olvasóját. A Delfin sorozatban jelent meg, feltételezem tehát, hogy az ifjúságnak szánták, én is gyerekként szerettem bele. De felnőttként is nagyon jó volt. Egzotikus és kalandos, de kegyetlen, kiábrándító, hősies, felkavaró szintén. Annak idején az első novellát szerettem a legjobban, most talán a negyedik tetszik jobban.

Thomas Mayne Reid: A fehér törzsfőnök
Nagyon szép, megható, romantikus történet egy igaz szívű hősről. Kegyetlen is egy kissé, de így látszik igazán, micsoda szenvedésekért áll bosszút a főhős, nemcsak saját magáért, anyjáért, húgáért, de szeretett, tönkretett indián barátaiért is. Carlos sokáig a kedvenc vadnyugati hősöm volt. Csak az a kár, hogy a regény szokás szerint átdolgozott: gondolom, az arányos kegyetlenség és a leíró részek estek áldozatul, mint annyi Delfin-könyvben. Kicsit antiutópia-ízű is: Carlosra csak az indiánok (szép, de haldokló) világa vár, amely most az egyszer visszavágott, de később… A fehér emberek, saját testvérei viszont eltaszítják. Elég keserű…

Adam Bahdaj: A fekete sombrero
Egyik nagy kedvencem. Bahdajt gyerekkrimi-íróként ismertem meg A fekete esernyőben. Utána került a gyűjteményembe A fekete sombrero, s hamar rájöttem, hogy ez bizony igazi vadnyugati élvezet, szinte „felnőttregény”. Egyébként szerintem tényleg az (is.) Csavaros kalandok, becsület, pisztolypárbaj, humor majdnem Rejtő Jenő-féle stílusban – mindenkinek ajánlom.

Barabás Tibor: Végvári legenda
Remek történelmi regény kezdőknek és haladóknak. Ugyanúgy jelen van benne a török világ valós, reális, érdekes, részletes ábrázolása, mint a népmesék és történelmi legendák megidézése. A főhős próbákat áll ki, bizonyítja bátorságát, ötletességét, becsületességét – míg vissza nem nyeri örökre a szerelmét. Kortalan, remek történet.

Breszt Borisz: Divényi történet
Breszt Borisz, Balassi Bálint életének regényes megírója ebben a rövid ifjúsági regényben egyetlen kalandot emel ki a még kamasz költő életéből: a történetben nagy szerep jut a hős, igazi magyar nagyúr Balassi Jánosnak, Balassi Bálint, a költő apjának, a renegát áruló Sah Szuvár bégnek és fiának, a hiú Rüsztemnek, ám a középpontban a szegény, de bátor és merész Pongrácz Márton hadnagy és az árva nemeslány, Romhányi Ilonka szerelme áll. Kedvenc regényem, ami elindított a történelem szeretete felé.

Molnár Géza: A tizennyolcadik születésnap
Érdekes történet egy lányról, aki rádöbben, hogy örökbe fogadott gyerek. Nagyon hihető szereplőkkel, családdal, barátokkal. Meglepően jól megírt magyar kamaszsztori a nyolcvanas évekből, de ma is üt.

Sue Townsend: A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója
Az egyre kétesebb humorú és értékű, túlfejlett sorozat vitathatatlanul zseniális kezdőkötete. Ha depressziós vagyok, akkor elolvasom Charles herceg esküvőjét, a vörös zoknis részt, vagy azt, hogyan kirándult az osztály Barry Kenttel súlyosbítva…
Aidan Macfarlane – Ann McPherson: Én is őrülten egészséges vagyok!
Nagyon jó regény: pedig eredetileg inkább regényes kamaszkézikönyvnek készült. Mi minden érdekelhet egy kamaszlányt a táplálkozástól a vizsgákig, a barátságoktól a diákjogokig, és persze szerelemtől a szexig… Mindezt a kilencvenes évek Angliájából.

Lucy Hawking – Stephen W. Hawking: George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz
Kedves gyerekregény egy magányos, nagyon okos és sokak által lebecsült fiúról, aki egy varázstárgy segítségével csodálatos dolgokat fedez fel…. – Majdnem. Ez a roppant izgalmas, érdekes cselekménybonyolítású és humoros regény egy dologban tér el az első mondatban jelzett, szokásos ifjúsági regény-recepttől: hogy semmiféle mágia, varázslat vagy csoda nem szerepel benne. Csakis színtiszta, lehetséges, vagy elméletileg lehetséges tudomány.
George, aki meg van áldva két aktív környezetvédő szülővel, van egy kedves, disznóméretű malaca, búskomor és mindenben alábecsüli magát, megismerkedik szomszédjával, a fantasztikusan okos Erikkel, és a tudós szuperszámítógépe, Kozmosz segítségével ajtót nyit a világűr csodáira. A tét nemcsak az, ki lát több érdekeset, vagy hogy megnyeri-e George az iskolai tudományos versenyen a saját számítógépét. A furcsán gonosz tanár, Dr. Reeper mesterkedéseinek és egy balesetnek köszönhetően Annie-nek, Erik lányának és George-nak egy valódi fekete lyukból kimenteniük a tudóst! A Hawking-név (a professzor és lánya könyvéről van szó) és a kötet írásában részt vett többi tudósok neve a garancia, hogy a legfrissebb tudományos eredményekről olvashatunk, érdekes kiegészítő anyagokkal, pazar NASA-fotókkal és kedves rajzokkal kísérve (az én kedvencem a szemüveges Erik), ám ami ennél izgalmasabb, az az a modern, optimista és lelkesítő tudományos szemlélet, ami a lapokról sugárzik.

Pajeken Frigyes: Brown Andrew, a vörös kém
Különös indiántörténet egy ma már kevéssé ismert német írótól. A főszereplő, a fehér apától és indián anyától származó Andrew szembesül azzal, hogy sem törzse (pontosabban az az arapahó törzs, amelynél a fiú felnőtt, s amelynek kapzsi törzsfőnöke annak idején elrabolta Brown anyját, majd halálra gyötörte), sem pedig az általa ideálisnak, emberségesnek és műveltnek látott fehér társadalom sem fogadja be, mivel csak félindián és félig fehér. Bár a regény végén Brownnak végül igazságot szolgáltatnak, az egész történet igen hamis, nyögvenyelős és egyértelműen azt a felfogást tükrözi, hogy a műveletlen és lusta indiánokat csak asszimilációval és tanítással lehet felzárkóztatni. (Friedrich J. Pajeken 1894-ben írta a könyvet, ez talán mentség számára, de nem sok. Igaz, nem lehet, tudni, hogy az átdolgozó, Győry Lóránd primitívebbé tette a történetet, vagy épp szerencsére megfosztotta éles hangjától. De mindenképp avult indiánkép ez, főleg 1928-ban, amikor az általam olvasott utolsó magyar kiadása megjelent.)
Azért nem tudtam mégsem megállni, hogy írjak róla itt, mert nagyapám egyik első „felnőtt” könyve volt, hatévesen kapta, így bármilyen vacak a beltartalom, számomra örök emlék a kötet. Ez megér egy plusz ajánlót. Egyébként csak a szép, többségükben színes képeket dicsérném itt, de így szeretem a könyvet.

Más gyümölcskosarak:
Gyümölcskosár 1.: Kedvenc gyerekregényeim
Gyümölcskosár 2.: John Lukacs a történelemről
Gyümölcskosár 3.: Történelem találomra
Gyümölcskosár 4.: Jó olvasmányok
Gyümölcskosár 5.: Antonia Fraser munkái
Gyümölcskosár 6.: Művészet mértékkel
Gyümölcskosár 7.: Klasszikus magyarok
Gyümölcskosár 8.: Klasszikusokról röviden
Gyümölcskosár 9.: Sok-sok világirodalom
Gyümölcskosár 10.: Mindenféle magyarok
Gyümölcskosár 11.: Festészetről, festményekről 
Gyümölcskosár 12.: Építészetről, szobrászatról, tárgykultúráról érdekesen 
Gyümölcskosár 13.: Egy kis tudomány
Gyümölcskosár 14.: Gyerekirodalom, amit szeretek 
Gyümölcskosár 16.: Történelmi tallózás
Gyümölcskosár 17.: Öt ország történelme
Gyümölcskosár 18.: Egy kis magyar történelem

Folytatódik a Gyümölcskosár sorozat. Azok közül a bejegyzések közül, amelyekben a Molyon megírt, de más szempontból is érdekesnek sikerült értékeléseimet gyűjtöm össze tematikusan, ez a tizennegyedik része. Egyszer már írtam gyerekirodalomról a kosarakban, mégpedig az elsőben. Ezt és a következő kosarat is ennek szeretném szentelni, mert úgy gondolom, vannak olyan gyerekkönyvek, amelyek nem öregszenek és új meg új külsővel, új és új kiadásokban mindig alkalmasak arra, hogy elolvassuk őket. Az itt szereplő köteteknek az első és az utolsó kivételével mind van két évnél nem régebbi kiadásuk, de a legtöbb már az én gyerekkoromban is olvasható volt.

14. rész: Gyerekirodalom, amit szeretek

Bálint Ágnes: Bari, bari, bárány…
Örök emlék. Az első könyv, amit végigolvastam egyedül. És már előtte is imádtam.
És a felejthetetlen idézet az elejéről:
"Bari, bari, bárány, alig áll a lábán.
Nem is láb az, csak pipaszár,
szokta mondani a szamár.
Jön egy szél, és felborulsz, barika!
Még hogy én? Egy kis széltől?
Nőjön csak ki a kosszarvacskám,
úgy felöklelek minden csúfolódó szamarat,
hogy hármat fog bukfencezni! Beeee!"

Henrike Wilson: Egyik este otthon…
Jaj, ez nagyon tetszett. Bájos rajzok, jó kis, játékos, ismétlős mese a legkisebbeknek. Barátságos, kedves és mókás.

V. Kubašta: Hófehérke
Elég annyit írni róla: i g a z i üvegkoporsó volt benne….
Gyerekkorom óta imádom. Minden térbeli mesekönyv klasszikus őse a Piroska és a farkassal és a Csipkerózsikával együtt.

Marie-Claude Monchaux: A sehány éves kislány
Életem első ilyen témájú könyve, gyönyörű rajzokkal, ami segített megérteni, hogyan születtem, és hogy mitől szép az, hogy kistestvérem lesz. Megnyugtat afelől, hogy mi történik egy anyukával, így egész piciknek is jó. Hároméves korom előtt olvasták el nekem először és mindig is imádtam. A rajzok kedvesek, finomak és nagyon lányosak. Ettől függetlenül a fiúknak is kiváló könyv.

Méhes Mária Viktória: Szent Miklós legendája
Bájos könyv mesés történetekkel. Segít megismerni Szent Miklós legendáját, rákészülni a Mikulásra, szeretettel és hagyományokkal. A rajzok tényleg álomszépek, innen a giccsen, de mégis édesen.

Madonna: Mr. Peabody almái
Írótól-marketingtől függetlenül: nagyon bájos, okos, szép rajzú és jó szövegű mese.
Bátran ajánlom: kedves, és tanulságos történet didakszis nélkül.

Jakob és Wilhelm Grimm: Grimm legszebb meséi
Az én könyvem barna borítós, meseképes. Rigisztett-ragasztott kötet, mert a sok-sok forgatástól egyes – gyönyörű – rajzok ki akartak esni belőle. Mindig jó újraolvasni! A kedvenceim a következők: Holle anyó, A békakirály (az összes versét tudom kívülről), A brémai muzsikusok, A suszter manói (olyan megható, és gyerekként annyira sajnáltam, hogy soha nem jöttek vissza a manók), A méhkirálynő, A széttáncolt cipellők (egy nem hagyományos kérővel).
Az abszolút kedvencem pedig a Rigócsőr király!

Walt Disney: A szépség és a szörnyeteg
Nekem egy kis füzet van ilyen címen a Disneytől. Akkoriban, amikor kaptam, nagyon drága volt, de engem már a borító is elbűvölt. A filmet még csak a moziban láttam, így nagyon vágytam a könyvre. Kiszámoltam, mennyi pénzem van, de húsz forint hiányzott. – És akkor a nagymamám megvette nekem a könyvet. Azóta is imádom a mesét, ezért is.

Walt Disney: Robin Hood / Csipkerózsika / 101 kiskutya
Van ennek a könyvnek egy párja, ami zöld és a Hófehérkével kezdődik. Egyikőnk ezt kapta, a másikónk azt. Én mindaddig irigykedtem, míg rá nem jöttem, hogy ebben van a Robin Hood! Mégpedig olyan képekkel, amik benne sincsenek a filmben. Remek képeskönyv, egészen meseszerű, nem csak képaláírást nyújtó szöveggel.

Bálint Ágnes: Tündér a vonaton
A Tündér a vonaton az egyik kedvenc könyvem. A régi zöld borítós régi változat van meg, s az egyik kedvencem: már a rajzaival is (Árva Ilona munkái). A történet bájos, de nem édeskés: tündér kerül a vonatra, Flórika, aki aztán egy egész világot teremt magának, s megismerkedik egy másik világgal: az emberekével, és az emberek világát kísérővel. Szerintem az, hogy imádok vonaton utazni, valahol abból az otthonos meseérzésből eredeztethető, amikor Flórika megkezdi utazását (Albinka, ne rugdosd a nénit!), majd kialakítja a saját rejtekhelyét. Az egész könyv pedig tele van remek részekkel. Rögtön az elején az a gondolat már zseniális, hogy az örökifjú Flórika ismerte Margit mamát és barátnőit kislányként. Imádom ezt a részt! (Meg azokat a szavakat: babedényke, bőröndös porcelánbaba, birsalmasajt…) Szeretem a megismerkedést a tücsökkel, a méhecskével, de a kedvencem a korommanó, Piroska és a Szív Király. Egy ideig csak az olyan kártyákat szerettem, amelyeken ők voltak… A varázslat, ami eltölti a könyv végét, egyszerűen csodás. Igazi meseregény, semmilyen direkt, oktató szándék nem látszik rajta, és mégis annyit tanulhat belőle az ember boldogságról, szeretetről, békéről... Mindenkinek ajánlom.

Tove Jansson: A láthatatlan kisgyerek
Imádom ezt a könyvet, amióta megkaptam. Különösen A böhöli, aki szerette a csendet című elbeszélés olyan, hogy annak idején sírdogáltam rajta, s ma is nagyon meghat. De a Tavaszi dal is tetszik. A kötetnek sokáig nem volt folytatása. Amikor (még mindig a Móra, majd egy idő után új kiadó, a Napkút) új fordítással megkezdte kiadni Jansson műveit, azonnal lecsaptam rájuk. De minden elromlott: mindenkit másképp hívtak, miden másképp hangzott, a komoly-kedves történetekből harsányan groteszkek lettek… Ez a cikk jól kifejezi az én véleményem is, és még szórakoztató is (leszámítva, hogy ő autentikusként a Varázskalap a Múminvölgyben fordítására szavazna, egyébként joggal, bár elgondolkodtató, hogy minden kommentáló A láthatatlan kisgyereket érzi hangulatilag a legjobbnak).
Így leszámoltam a múminok újabb formációival: megmarad nosztalgikus emlékként ez az egy könyv: A láthatatlan kisgyerek.

Clara Nast: Csöpike, a pajkos kisleány
A szüleimtől kaptam, miután Tutsek Anna Cilikéjébe beleszerettem. Persze Csöpike más: „kislányabb”, problémásabb, de nagyon bájos. Később megtaláltam nagymamám könyvtárában régi kiadásban is, amelyben a kislányt Csöppikének hívják… (Így már van értelme...)
Azért kíváncsi lennék az igazi Clara Nast regényre, hiszen ezt Gáspárné Dávid Margit a felismerhetetlenségig magyarrá dolgozta át. Ráadásul az író Lottchenje és Hummelchenje a tízes években született meg, míg Csöpike a kortárs magyar valóságba került át.

Alice Vieira: Rosa, kis húgom, Rosa
Kedves, vidám, szókimondó meseregény arról, hogyan bolydul fel egy család élete, mert megjött az új kistestvér. Aranyos, rövid történet, nagyon tetszik.

Tim Vicary: Mary, Queen of Scots (Oxford Bookworms)
Meghatározó élmény: életem első angol nyelvű könyve volt, ráadásul történelmi téma, amit imádok. A fikció szerint titkos iratok kerülnek elő, amelyek bemutatják nekünk Stuart Mária életét saját elbeszélésében. Első szintű, végtelenül egyszerű szöveg kedves, szuggesztív rajzokkal kísérve. Ma egy óra sem volt már újraolvasni, de még mindig érzem közben azt a lelkesedést, várakozást, ahogy először olvastam: kezdőknek remek beszerzendő!

Janet Hardy-Gould: Henry VIII and his Six Wives (Oxford Bookworms)
Második angolul olvasott könyvem volt annak idején. Kettes szintű, vagyis még mindig nagyon egyszerű a nyelvezete. Minden angol- és történelemrajongónak ajánlott azonban. Kiválóan, s egyes magyar könyveknél (VIII. Henrik magánélete) jóval megbízhatóbban veszi végig a hatszor újraházasodó király életét, feleségeinek sorsát fényképekkel és rajzokkal kísérve, fikciója szerint eredeti dokumentumokat idézve. Minden kezdő angolosnak bátran ajánlott: országismeretet és nyelvismeretet ad egyszerre.

Tim Vicary: The Brontë Story (Oxford Bookworms)
Remek kiskönyv kezdő angolosoknak. Remek összefoglalása a három írónővér életének az apa elbeszélői szemszögéből elmesélve. Megismerhetjük ifjúkori játékaikat, bátyjukat, az önmagát elpocsékoló Branwellt, a korán elhunyt nagyobb lányokat, az erkölcsös anyát, a lelkészlakot… Természetesen ez „csak” egy könnyített olvasmány (3-as szintű), de Sheila Kohler nemrég magyarul is kiadott, hasonló fikciójú, de összevissza burjánzó és szenzációkereső „nagy” művénél százszor megbízhatóbb és stílusosabb.

Bezerédy Amália: Flóri könyve
Hihetetlen kirándulás két századdal vissza az időben. Olvasó-, képes- és verseskönyv pici gyerekeknek. Klasszikus találós kérdések, földrajzi leírások, imák, mulattató verses történetek, gyönyörű képek. Imádom!
Ez nem az eredeti Flóri könyve Bezerédy Amáliától, hanem egy későbbi kiadás, amelyet Rajka Teréz egészített ki. De már így is több mint százötven éves klasszikus.


Más gyümölcskosarak:
Gyümölcskosár 1.: Kedvenc gyerekregényeim
Gyümölcskosár 2.: John Lukacs a történelemről
Gyümölcskosár 3.: Történelem találomra
Gyümölcskosár 4.: Jó olvasmányok
Gyümölcskosár 5.: Antonia Fraser munkái
Gyümölcskosár 6.: Művészet mértékkel
Gyümölcskosár 7.: Klasszikus magyarok
Gyümölcskosár 8.: Klasszikusokról röviden
Gyümölcskosár 9.: Sok-sok világirodalom
Gyümölcskosár 10.: Mindenféle magyarok
Gyümölcskosár 11.: Festészetről, festményekről 
Gyümölcskosár 12.: Építészetről, szobrászatról, tárgykultúráról érdekesen 
Gyümölcskosár 13.: Egy kis tudomány 
Gyümölcskosár 15.: 13+1 ifjúsági regény
Gyümölcskosár 16.: Történelmi tallózás
Gyümölcskosár 17.: Öt ország történelme
Gyümölcskosár 18.: Egy kis magyar történelem