A filozófus az erdőben bolyong.

Látja, hogy nincs teste, és tudja, hogy az
nem jó. A túlvilágon nincs más, csak személy –

a megvalósulás különböző fokain. Itt meg
sziklás föld, árvalányhaj, tintagomba,
gyanúsan mozgó galagonyabokrok.

Most a szörnyek megtámadják
a szót. Mintha egy haragos borz
törne-zúzna az erdőn. Mintha egy mókus
elhordana minden termést a másvilágra.

Mintha egy kánya keringene, aztán
fölkapná a hegyet a levegőbe.
Lent alagút alagút után nyílna,

míg egymásba nem omlanának.
Sínen érkezne meg a kék szín.

Pislogna egy tengerszem.

A szöveg forrása: ez.