Ekultura.hu - Joël Dicker: Az igazság a Harry Quebert ügyben
Szövevényes detektívregény? Költői vallomás az íróvá válásról? Egyre fenyegetőbb hangulatú thriller? Egy amerikai kisváros természetrajza? Európai író látlelete az amerikai valóságról? Hihetetlenül fortélyosan megírt modern nagyregénykísérlet? A titkok és az elhallgatások könyve? Betekintés az írócsinálás és a modern média kulisszái mögé? Joël Dicker svájci szerző új könyvére valamennyi fenti meghatározás ráillik.

Az igazság a Harry Quebert ügyben 2012-ben jelent meg, s azonnal elnyerte a Francia Akadémia irodalmi díját. Szemtelenül fiatal szerzője 27 éves volt, amikor e második regényéből mintegy egymillió példányt adtak el. Nem véletlen, hogy a könyv főhőse is fiatal író, aki épp második nagyregényét igyekszik megírni, hogy vitathatatlanná tegye vele írói sikereit. Marcus Goldman világában minden az írásról szól: minden élményét, cselekedetét és kapcsolatát ennek rendeli alá. Ugyanakkor gyerekkora óta ő a Nagymenő, a mindig sikeres főszereplő, aki diadalait úgy aratja, hogy jól meggondoltan a kisebb ellenállás felé halad. Vajon képes-e valóban nagy könyvet írni?

A témához minden adott. Goldman ugyanis feleleveníti régi barátságát egyetemi professzorával, Harry Queberttel, épp akkor, amikor a férfit gyilkossággal vádolják. A tizenöt éves Nola Kellergan 1975-ben tűnt el, nem sokkal azelőtt, hogy az akkor még csak alig középkorú Quebert véglegesen befutott szenzációs nagyregényével, A bajok eredete című, áthallásos szerelmi történettel. Most viszont az író kertjéből kerül elő a lány holtteste, ráadásul Nola táskájában megtalálják a könyv kéziratát, fedelén az író ajánlásával. Gyilkos-e Harry Quebert vagy valaki más próbálja gyanúba keverni? Mit tudott Nola róla, a könyvéről és másokról? Mit szól a kisváros ahhoz, hogy a neves író, akit mindig is megvetettek a diáklány iránt érzett szerelméért, a jelek szerint kertjében őrizgette Nola csontjait? Vajon mire képes a szerelem?

És mire képes Marcus a jó sztoriért? Goldman nyomozni kezd, s egyre újabb és újabb szereplőket ismerünk meg Harry régi szerelmétől a régi ügyben eljáró rendőrtiszteken keresztül Nola különösen viselkedő, lelkész apjáig és egy különc háztulajdonosig. Mind ismerték Nolát, mind ismerik a város évtizedek óta elhallgatott igazságait balesetekről, szerelmekről, további gyilkosságokról. Marcus nyomoz, mi pedig egyre újabb és újabb változataival találkozhatunk a nagybetűs Igazságnak. De vajon melyik közülük a valódi?

A történet azonban nem csak íróvá válásról és nyomozásról szól. Aki kinyitja a könyvet, azonnal észreveheti, miként űzi irodalmi játékait az ifjú író olvasóival. Az időugrások, a visszafelé vezetett fejezet-sorszámozás (amely harminceggyel kezdődik), a mottóul választott gyöngyszemek Quebert és Goldman beszélgetéseiből arról, hogyan is írjunk jó könyvet, s a szerkesztési mód, mellyel az egyes fejezetek technikailag meg is felelnek e mottóknak, mindez félig-meddig lehetetlenné teszi, hogy egyszerű thrillerként, pusztán fordulatos krimiként olvassuk Nola és Quebert, a lány és a kézirat kibontakozó történetét. Szemünk előtt születik egy regény: s lassanként a regény írása érdekesebbé válik a valóságnál. Jobban izgulunk azért, hogy az igazság Goldman-féle változata sikeres legyen a könyváruházak listáján, mint hogy megtudjuk, hogyan és miért kellett meghalnia Nolának, s még három embernek… Holott nem valószínű, hogy ez így van rendjén…

Joël Dicker élettel és halállal, olvasóval és művel, szöveggel és irodalommal játszik lendületes és izgalmas könyvében. Az igazság a Harry Quebert ügyben egy, furcsa módon a vártnál sokkal olvashatóbb posztmodern nagyregény, amely sikerrel tesz úgy, mintha vaskos krimi volna. Kár, hogy külső megformálása és magyar fülszövege eltakarja lényegét, s arra ítéli, hogy a Krimi, thriller feliratot viselő bolti asztalokon eltűnjön az Edgar Wallace újrakiadások tengerében. Érdemes megkeresni és kézbe venni: emlékezetes könyv.

A cikk az Ekultura.hu-n: Joël Dicker: Az igazság a Harry Quebert ügyben
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én  
1 Response
  1. Tipi Topi Says:

    Már a megjelenéskor felfigyeltem a könyvre, felkerült a valamikor megszerzendő könyvek listájára, de a bejegyzésed után erre mindenképpen sort kell kerítenem. Igencsak figyelemfelkeltően sikerült írnod róla.