Ez a nagyon különös év számomra arról szólt, hogyan tovább. Végül itt vagyok, a bloggal együtt.
Igaz, mindössze 30 bejegyzés született ebben az évben, jóval kevesebb annál is, mint a 2010-es induláskor.
De még így is akadtak kedvenceim.

Abszolút kedvenc...

Ilyen volt a Négy remek könyv, amelyről nem tudok írni, benne Sári László könyvének ajánlójával és még további három remek kötet ízelítőjével.
Az Eljöttek Bagdadba második ajánlója: itt az új kiadás tiszteletére új témát kerestem. Így, míg az előző méltatásban a könyv eredeti, Christie-tervezte borítójának volt fontos helye, ezúttal egy régi történetnek a szép szaracénlányról. A kötet utalásainak egy rejtélyes-rejtvényes posztot is szenteltem, amely 2023-ban válik majd teljessé és érthetővé...
És természetesen nagyon büszke vagyok rá, hogy elkészült a Tizenkét éves a blog - Újabb öt férfiról és öt nőről, a végre valahára teljessé vált klasszikus színészgalériám harmadik, befejező része.
Nem győzök csodálkozni egyébként, hogy a több hónapnyi hallgatás ellenére milyen szép megnézési számot értek el a posztjaim. A legtöbben az ideiek közül a januári, 2021 kedvenc könyvei című posztot olvasták el a blogon.
A jövő évre nem ígérek semmit magamnak, csak hogy lesz jövő év: és írom tovább a blogom.