Rejtélyes magyar történelem 9. - Három album - három száműzött
Lassanként a vége felé közeledik A magyar történelem rejtélyei című sorozat - legalább is az előfizetők számára már csak az utolsó három kötet kipostázása van hátra. Akik azonban később figyeltek fel az izgalmas könyvekre, vagy csak egyiket-másikat szeretnék beszerezni, még csak mostanában találkozhatnak a széria második harmadával a boltokban és könyváruházakban. Épp azért talán nem felesleges újabb ajánlót írnom néhány rejtély-kötetről. Ezt a hármat egyetlen téma köti össze: hőseiknek különböző okokból, de el kellett hagyniuk Magyarországot.

Tóth Ferenc: A bujdosó Rákóczi
Azt hiszem, a kötet szerzőjéről az átlagos történelemkedvelő még nem hallhatott eleget: könyvtárainkban Rákóczival és korával kapcsolatban általában R. Várkonyi Ágnes és Köpeczi Béla munkáihoz lehet villámgyorsan hozzájutni. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa azonban ma talán a fejedelem életének és a szabadságharc történetének a legjobb ismerője, aki doktori címét is a Sorbonne-on szerezte, s mivel legfontosabb magyar történelemről szóló publikációi is általában franciául jelentek meg, egyértelműen nagyon sokat tett történelmünk és múltunk külföldi tudományos megismertetéséért is. Könyvének tárgya a fejedelem életének egy kicsi, de annál kevésbé ismert szelete: az emigráció. Mi történt Rákóczival, miután 1711-ben már nem tért vissza Magyarországra? Mit csinált a Napkirály udvarában és mit Törökországban? Mennyire lehet idealizálni és jótékony romantikus fénybe vonni az öregedő száműzött alakját? Mennyire őrizte meg Rákóczi politikai éleslátását, mennyire reagált bölcsen az emigráció kihívásaira? Miközben a sok színes képpel, illusztrációval és térképpel kísért könyv mindezekre a kérdésekre megadja a hiteles, a legújabb kutatásokon alapuló választ, egyúttal sok történelmi csemegével is ellátja az érdeklődőket. Kiderül, ki volt a lőcsei fehér asszony, akiről Jókai is regényt írt, vagy hogy hogyan kerültek haza Mikes Kelemen híres levelei és emlékiratai. Megtudhatjuk, valóban igaz-e, hogy Franciaországban Rákóczi titkos kártyabarlangot tartott fenn, vagy hogy európai kalózokkal is szövetkezett volna a visszatérése érdekében. Áttekintést kaphatunk a családi ügyeiről, arról, milyen volt a kapcsolata két fiával. Igazi pluszként pedig megismerkedhetünk Bercsényi Lászlóval, Franciaország magyar marsalljával és a magyar mintájú francia huszárezredek történetével. Az izgalmas, sok részletében meglepő kötet új oldalát villantja fel a 18. századnak.
Azonnal ez a könyv jutott eszembe róla: Zachar József: Franciaország magyar marsallja, Bercsényi László, Zrínyi, 1987 - Nagyapám egyik kedvelt könyve, amelyet Tóth Ferenc is használt kötete megírásához. 

Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf
Találónak éreztem, hogy - talán csak véletlenségből - ez az album szép vörös borítóban pompázik... Károlyi Mihályról, a(z első) Magyar Köztársaság első miniszterelnökéről és első köztársasági elnökéről úgyis lemoshatatlan az a jelző, hogy ő volt a vörös gróf... Különös belegondolni, hogy 1916-1919 között három éven át valószínűleg ő volt Magyarország legnépszerűbb embere, az a politikus, akitől békét, biztonságot, változást és konszolidációt reméltek. Mindezt nem sikerült megteremtenie. Ehelyett a magyar történelem egyik legvitatottabb alakjává változott: egyesek szemében hőssé, mások szemében hazaárulóvá... Ő volt a különálló, magányos politikus, aki nem adta áldását a Tanácsköztársaság megteremtéséhez, a kommunista politikusok mégis az ő nevével takaróztak; aki nem értett egyet az 1945 után hatalomra kerülő kommunistákkal, azok mégis megpróbálták kisajátítani nimbuszát; s aki ma sokak számára olyan ördögi személyiségnek tűnik, hogy még a szobra sem maradhatott a főváros központjában. Hajdu Tibor már írt egy modern életrajzi összefoglalást Károlyi életéről: ebben a sok fényképpel, festménnyel, képpel és forrásidézettel kísért albumban pedig az életút legvitatottabb pontjaira koncentrálva kíséri végig a gróf pályáját. Kiderül, mit tett békében, háborúban, forradalomban, a Tanácsköztársaság idején, az első emigrációban, a második világháború alatt, az antifasiszták élén, majd a koalíciós időszakban, hazatérőként és párizsi nagykövetként, s végül második, immár végleges emigrációjában. Ám sok-sok érdekességgel színesedik az életút. Megtudhatjuk, hogy a grófnak farkastorka és nyúlszája volt, melyet rendkívül későn operáltak meg, hogy ügyetlenül vezetett, sőt, még egy nevezetes automobil-balesetet is szenvedett, vagy épp, hogy "élete három nagy szerelme közül mindegyik rokon és grófnő volt" (Apponyi Franciska, Andrássy Katinka, a felesége, és Andrássy Klára / Cája). Különleges kötet.
Azonnal ez a könyv jutott eszembe róla: Hajdu Tibor: Ki volt Károlyi Mihály?, Napvilág, 2012 - A Napvilág Kiadó történelmi életrajz-sorozatának jeles kötete, amelyet érdemes kézbe venni, ha tetszett ez az album.

Feitl István: A száműzött Rákosi
Mit mondjak, egyértelmű, hogy ez az album bír a legkevésbé hívogató borítóval. A selymesen simára retusált koponya, s a bölcs, rodini póz sem tudja elleplezni Rákosi Mátyás igazi valóját. Ami megérne akár több albumot is: hiszen, bár Rákosi nem vitatott történelmi személyiség, hanem egyértelműen és egészségesen negatív történelmi alak, valljuk be, hogy sokan semmilyen életrajzi ismerettel sem bírnak róla (pl. betöltött politikai tisztségeiről, pereiről, családjáról): legfeljebb a "búzasimogató" fotót és azt tudják felidézni vele kapcsolatban, hogy az eredeti neve (mindössze tizenegy évig) Rosenfeld volt. A jelen album az életút egy különösen ismeretlen és felfedezetlen szakaszához visz közelebb: a száműzetéshez. Rákosi Mátyás 1956. július 18-ig az MDP Központi Vezetőségének első titkára volt, a 18-21. között rendezett központi vezetőségi ülésen azonban megbuktatták, s mivel egészségügyi problémákra hivatkozva fogalmazta meg "önkéntes" lemondását, logikusnak tűnt, hogy gyógykezelésre a Szovjetunióba távozzon. Azt azonban talán senki sem sejtette, hogy innen már soha nem fog hazatérni Magyarországra. 1957-ig Moszkvában tartózkodott, 1957-62 között Krasznodarban élt, a Fekete-tenger mellett, majd 1962-66 között kitelepítették egészen a kínai határhoz, a Tokmak nevű kirgiz faluba. 1967 nagy részét Arzamaszban töltötte, Gorkij mellett, hogy azután 1967-től Gorkijban, a zárt városban éljen 1971. február 5-i haláláig. Közben családja és barátai többször is megkísérelték elérni, hogy hazatérhessen, a szovjet vezetés vele kapcsolatos álláspontja is többször változott. Egy dolog azonban változatlan maradt: hogy Kádár János semmiképpen sem kívánta itthon látni. A kötet bemutatja kettejük színfalak mögötti párharcát is, s sok ritka képpel, izgalmas dokumentummal, időrendi táblázattal és életrajzi részlettel szolgálja a történelemkedvelők érdeklődését.
Azonnal ez a könyv jutott eszembe róla: Baráth Magdolna - Feitl István (szerk.): Lehallgatott kihallgatások - Rákosi és Gerő pártvizsgálatának titkos hangszalagjai, 1962, Napvilág - ÁBTL, 2013 - Egy beszélgetéssorozat, amely kiválóan kapcsolódik az albumhoz.

Linkek
Rejtélyes magyar történelem 1. - A Szent Korona
Rejtélyes magyar történelem 2. - Ki bombázta Kassát?
Rejtélyes magyar történelem 3. - Sisi-legendák
Rejtélyes magyar történelem 4. - Avarok és magyarok
Rejtélyes magyar történelem 5. - Gyémánt, botrány, korrupció 1849-ben
Rejtélyes magyar történelem 6. - Az Árpád-házi királysírok
Rejtélyes magyar történelem 7. - "Koporsó tömlöcét aki elkerülte" - Petőfi halála és a legendák 
Rejtélyes magyar történelem 8. - Három szerző - négy titok
A magyar történelem rejtélyei sorozat kötetei
0 Responses