![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhojMJNuIArGYSbHcUq1t50jMRVKeMKTdPlfY95JHNlSycoB7GkN3f160UkhERGgnzS84OUHIowghZBIDhakuO32_66iOAIBWYXqTrW84cnJJfZMurCxDFDR73zd_JFYbLrngbvIdojW6L5/s1600/Image19.jpg) |
Bernardo Luini (1485?-1532): Madonna a rózsalugasban |
Nemrégen már született három Madonna-képekkel foglalkozó bejegyzésem.
Az elsőben a németalföldi kora reneszánsz festők félalakos Szűz a gyermekkel témájú képei közül gyűjtöttem össze a kedvenceimet. A
másodikban és a
harmadikban pedig egy hihetetlenül dekoratív festészetet művelő velencei testvérpár, a zseniális Carlo Crivelli és a szerényebb tehetségű Vittorio Crivelli reneszánsz Madonna-képeiből válogattam ki a szerintem legszebbeket.
Hatalmas örömöm lelem az azonos témájú, megformálású képek és különösen a Madonna-képek nézegetésében - és talán más is. Ezért most és a jövő héten egy-egy bejegyzés járja körül a szívemnek legkedvesebb képek segítségével egyik kedvenc témámat, a
hortus conclusust.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVisx6ab5P-m2DIwNalBKrnTUUJvRvWM0Is9HIOfACQrm-08ExI9QcZTT3SSn_OMge3eHgwPH-hXIM0rbsuvqAFl5awt-nxgAW-nT-oZFYETXyxJ51u1lkT2viNyL7o47cALAew65LBhh0/s1600/Image59.jpg) |
Sandro Botticelli (1445-1510): Mária a Gyermekkel |
A Madonnát számos alakban le lehet festeni, gyermekével együtt, vagy önmagában. Ott vannak egyrészt az evangéliumok jelenetei az angyali üdvözlettől Krisztus születésének ábrázolásain át a kereszt alatt a megfeszített Krisztust sirató Mária, a
piéta vagy épp Mária halála és mennybemenetele témájáig. De - hűen a bizánci hagyományokhoz - történhet a Szűzanya ábrázolása a szertartásos-alázatos
Theotokosz (vagyis Istenszülő) módján, vagy úgy is, hogy - mint az a firenzei és a sienai késő gótikus festészetben kialakult - a Mennyek Királynőjét ölében a gyermek Krisztussal, égből a földre ereszkedő trónján,
Maestaként festik meg. A kora reneszánszban jelenik meg az újabb ábrázolásmód, a
sacra conversazione, vagyis szent beszélgetés, amely a Mária trónusa vagy széke köré odaállított szenteket már nem egyszerűen egymás mellett, de egymással interakcióban, jelenetben, a kis Jézusra és anyjára figyelve ábrázolja, mintegy illedelmes, szertartásos és imádó udvartartáskén.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpgQCg6kuq4PZOyjkbeKi0n-Ya98jJp1-DDSH_eO4IVHNJq5BIEwLizwMGJtwLedVTAPyq0AGsjISgWHbU-xGZ0ljxtBRG2-r1we9GstxxPEqW732gHhMRawu5ldfIShR7H-mmpWg6U-t2/s1600/Image12.jpg) |
Francesco Botticini (1446-1497): A Gyermek imádása |
Az 1400-as évektől azonban rövid időre kedveltté válik egy ábrázolási alműfaj, a
hortus conclusus is. A
bezárt kert egyszerre utal Mária kiválasztottságára, Istenszülő voltára, szüzességére, vagyis arra, hogy Jézus a kereszténység tanítása szerint szeplőtelen módon fogant. Ám a zárt kapu azt is jelenti: Mária a mennyek kapuja, hiszen rajta keresztül érkezett Krisztus a világba. A kert fala lehet kőből, fából, sőt, lehet természetes, virágok benőtte földfal is. Odabenn gazdagon burjánzik a pázsit, s mindenhol virágok nőnek. Ezért nevezik a képtípust Paradicsomkert-képnek is. Máriát a legkorábbi képeken (általában zenélő) angyalok kísérik, később a
sacra conversazione-típus egybeolvad a kertábrázolással, így azt szentek serege töltheti meg. Gyakran ábrázolják kertben Szent Katalin misztikus eljegyzését is. A képekre hatnak a lovagi költészet képei és viszont: így jelenhet meg Száz Mária ölében például az unikornis.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_XZNrAltNnL0W3Kc-cuy5_E_POkjsctfdW8Z3QFTS4Road3TvE7QDmOZQKqttXzQEwHiHe5EmOVREN6OmBx7DRxvos33n2MGoTCrXdjtfoupEvOYSueUlYRvOOCakqvWov9VWO6-JsJp0/s1600/Image58.jpg) |
Pisanello (1395k.-1455k.): Madonna a Gyermekkel |
Egyes
hortus conclusus képeken kifejezetten rózsalugas vagy szőlőlugas szerepel, mivel mindkettő Mária és Jézus jelképe is. A Szűzanya a keresztény magyarázat szerint maga a
rosa mystica, a tövis nélküli rózsa, amely megőrizte paradicsomi ártatlanságát. A vörös rózsa Jézus kiontott vérét, kereszthalálát jelzi, öt szirma pedig Krisztus öt sebét. A szőlő az újjászületés jelképe, s ebben az értelmezésben Mária a szőlőtő, amelyen új szőlővessző sarjad, Krisztus, aki meghozza az újjászületést a benne hívőknek. Ugyanakkor a szőlő az utolsó vacsora borára is utalhat. A Máriát körülvevő virágok közül a leggyakoribb a rózsa után a liliom, amely a Madonna szüzességére emlékeztet (a rózsa szó a
Bibliában eredetileg nem szerepel, mindenhol a liliom olvasható, vagyis a liliom és a rózsa misztikus jelentése is azonos). Sokszor szerepel még az ibolya, a szerénység, a mályva, a megbocsátás, a levendula, az alázatosság, a nárcisz, Mária és a feltámadás virága, és a vörös szekfű, amely a Krisztus testébe vert szögek jelképe a korszakban. A kankalin, amely egy korábbi értelmezés szerint Szent Péter a mennyország kapuját nyitó kulcsait jelenti, szintén Mária, a mennyek kapuja szimbólumává válik. A gyomok, mint a tövis és a bogáncs Jézus szenvedéseire emlékeztetnek. A gyümölcsök pedig - így az alma, a narancs, a körte, az őszibarack, a gránátalma - a bűnbeesésre és a megváltásra (utóbbi pogány szerelemjelképből a keresztény Krisztus-szeretet szimbóluma lesz) utalnak, a körte fehér virága Mária szeplőtelenségére, a keserű citrom pedig találó módon fájdalmas szeretetére. Érdekes, hogy mást jelent a meggy - a jótettek felett érzett boldogságot - és a cseresznye - bölcsességet, megváltást -, de mindkettő utalhat Jézus vérére is, ahogy az apró, piros szamóca is.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTky_q2qe-89Gvex4IMvQIa3g-_HeYe7Ve3vxTXjE2wAHZJgh5DKBrYNeWW2WqfcWiCjZFMlZ-X6jsQ12te4b30mfymBHYVulDK35CHzUVLaDwNGC7eB6R_1f7ZjpRVVqtqd2UU-tm26gF/s1600/Image21.jpg) |
Ny. I. P. Jerofejev (?-1677) ikonja |
A bonyolult, misztikus jelképrendszer eredménye számos bájos, aprólékos, a nem hívő szemlélőt is bízvást elgyönyörködtető kép finom alakokkal egy mesebeli kertben. A téma mindig népszerűbb volt északon, mint Itáliában, s az érett reneszánsz idejére lassanként kiüresedett. A keleti, ortodox egyházban pedig sosem terjedt el: egyetlen olyan, késői orosz Theotokosz-ikont ismerni, amely Máriát és a Gyermeket bezárt kertben ábrázolja (lásd jobbra) - 1670 körül alkotó festője valószínűleg egy nyugati példát utánozott. Az 1500-as évek közepére már csak a virágok között ábrázolt Mária és Gyermek hagyománya öröklődött tovább, s csak ritkán jelent meg a lugasfal, a zárt kert is, mint a Leonardo-tanítvány Bernardo Luini fenti festményén. A misztikus kora újkor lezárultával, a barokk vallásosság beköszöntével a
hortus conclusus képek kimentek a divatból.
Fennmaradtak azonban, s ma is megcsodálhatók. Ezen a héten a legmeseszerűbbeket és legédesebbeket gyűjtöttem össze.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjA9CCCMsFG41yyfJD_AirwCArRWXo8EpxMLSXWp_Xj_sSACdA9Wvq2xPKkINqmIcKjOzkH7jliPfO59tdC06m1aaPn0pEHq32C4xBmlNZKN0_JUy7q_MH6buJla8jOX3m9Cr3HGybPYDUR/s1600/Image8.jpg) |
Minden bezárt kertben ülő Madonnák legmesteribbje - Stephan Lochner (1400/1410-1451): Madonna a rózsalugasban |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgl4UeQ2q029UM7WMLCNRpmXFnv-Vz57xUkALed20MeOWKWEO5hoEBLt-Jl_TtHLujtw_4pZiHojc0zgLwpM0hIL1ToL5UrAgjpfPKkZY9VFrQK-xo3PJXI4C_b6rzls1aUiEC0iUl1MboE/s1600/Image11.jpg) |
Holdon ülő Madonna a kertben, Stephan Lochner kölni követőjének oltárképe, 1450 körül |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyhyphenhyphenoqCaxTlFw30AHNQyW0PPzTGOz2Q7iVmdZeVZpLWNOh1Cf4DTwd0eAD4HqAj11D6kMzGvGkQYybf_33AMywv53zj04TeNVtJaoyVsU3ykKZw_QmW9M5Le6pXHddGJqdnjhvlQtgljbH/s1600/Image4.jpg) |
Szent Katalin misztikus eljegyzése, ismeretlen kölni mester oltárképe, 1430 körül |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbolJVueCptA4M9NrIL_YYCc6LESz2WwDC8_lYzsZ9BuukKYROGmmoocZZD5tMWwVzL9aCLUfOvzCJRUB-CNvGA5k_MBN55rvIdlCHqaiTuS2MWI-nmJGZi2wfUfbJJM243Ec86wiAqy0c/s1600/Image57.jpg) |
Stephan Lochner (1400/1410-1451): Tryptichon a kertben ülő Szűz Máriával, Jézussal és a két Szent Jánossal |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXoqqMskLRB3_dvOBl_gF1m1IXN3v9sLsxueqyLHg58bkiDhJYj0DJxvMi12288fqXOuN5tLUrE9KokqYC_heVx3ky9BK1fWrGxqaMkiuugwQ0gxP0ZCmxXzF31UGUyeRO6Hzh0T2YS0Bj/s1600/Image10.jpg) |
Az esszenciális hortus conclusus - Felsőrajnai Mester (A Paradicsomkert Mestere, 15. század): Paradicsomkert Szűz Máriával, Jézussal, Szent Cecíliával (vagy Szent Katalinnal), Szent Dorottyával, Szent Borbálával, Szent Mihállyal, Szent Györggyel és Szent Oszvalddal, 1410 körül |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMe7uZcYfalVOzsUrXQXd7T0rN4UDlAsBA6nSqq9tw0GFYHSJNGVmg2YJ0V3STk7fZkiyquDdNUHjXHhdm269eeJYDVXTvdMChfC1USs13L2IR841GY3yztqMuO69n_jhGRKzwuGC1P3Yq/s1600/Image34.jpg) |
Stephan Lochner (1400/1410-1451): Madonna a bezárt kertben |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcKqrzqhumr4NdxzkJVd8wlC1RyLA0sMqo7YyYp7lYXM4u3krHZmK4mH3dyWszQhnddVxSQwAIRbStpMAEt-hQxqPUn7YVDHEZo4dcaRi92sGBNlg75TEoPQBV8W2l3lsweZA_vZ9ykcpz/s1600/Image2.jpg) |
Felsőrajnai Mester (A Paradicsomkert Mestere, 15. század): Epres Madonna, 1420 körül |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLGMftEOK7tlcueoZwHNuPbDtimr6i0X1KI_WPpQUe1UQIHp7Pmn5xcpq8ngDneoE6L21ygaHIqSNdpfPZdC0SbfsjkIbCkQZGiH5uRZnTBWrZuhTuK1FTFHwjfC79qJdLwym-bxe6fPiI/s1600/Image3.jpg) |
Stefano da Verona (1379k.-1438k.): Madonna a rózsalugasban Szent Katalinnal és angyalokkal |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0eMHAFw-F-WU_KheIblpcQ2DW-lfPmM67EvOiYWxSOZCda0-ErzjSqCC98JnQ7h4BBnB9YItowEmSyJ0V3ZgnFgaJG73FN4V7eSKfpLTa7pdIFEhMQA629Nx4DSXmlf3EKyVl67mGr3V9/s1600/Image37.jpg) |
Szent Katalin misztikus eljegyzése, ismeretlen kölni mester oltárképe a 15. század közepéről |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhImRMb-qQDS4dN2Tajtkq7flDxVnBHwGXTH3cwbrDEmcl7Qj2FC-5jilpb8BL_ZjinBdwP-K_4JYeBayGZY-I1DGZ34xVmYC6yAmPriJgW4nfWy77XlVvG9GH6BRCS7UYqxH1ThwXbOM37/s1600/Image9.jpg) |
Ismeretlen vesztfáliai mester (15. század): Madonna a bezárt kertben, 1410 |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcYa_qT_gqm-R6TWtOBLbMcKLRKB8315MStD7Uss30HZjrdCX7uj39DKLgQxlBpXpfLlMyQ4L4M_5lBge6oayc7SHpKc-pd_n47v16Ro-eG-B6t1wwjOU78EOjrlsQuV8UlvX_5_KZvcpp/s1600/Image18.jpg) |
Ismeretlen rajnai mester (16. század eleje): Szűz Mária a bezárt kertben, 1500-1525 között |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7zIOZVutiRjii582A-4DWKJkgHfWGA-JPOjmqGhygTxuMUcbotxoEFgI-KVbw0-MUJ97Ra0VDxA8P7hrQoaduFR3fMMrDu8Fu05_geqoMKBL7C4kBDNIi5CsckD1qDowxuVmbm__IQmee/s1600/Image13.jpg) |
Giovanni di Paolo (1403k.-1482): Madonna a bezárt kertben (Alázatosság Madonnája) |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgs8_KoypVlmARDMOFfbOX7ujtsu_X_l2G6PqePZZ6NrmijNCWFSY2Ct7IDb7p0zae-blh3nDxcJDf4MtuNFHjfmdOrmvdqI1UMP2CzfyNwSXsZKDKyn3C64kJeT7VyLsk9H6HvPqwogY4q/s1600/Image6.jpg) |
Gentile da Fabriano (1370k.-1427): Madonna a bezárt kertben Szent Miklóssal és Szent Katalinnal |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8YB8MzeIymy9JWKGNrv4ni3DzngxqrNe6TcTfySYn9bsnP3OWfVAXNlz1KWhEhg7Xhzu5MF34Z7IKIRYrmBrdSSNZv1ShbXH7t2sFYKPLImNu4XHQsIqF3jn1bLRMYbNQifcZ6EQ3U5_4/s1600/Image51.jpg) |
Lippo di Dalmasio (1355k.-1410): Az Alázatosság Madonnája |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4HBkvNd5ABx-9-2cufKmIzCi-FDVMT-v077TlnUJ1ZTSYtwalmif_kOziW4TikVd2h-0KBlwC3y5Otqt-fEIVedDlagrxWGNKDU2Tji36Xcufgb0FD_TeN2nC7EMXWDYZrS6HRJ87vcHF/s1600/Image56.jpg) |
Gentile da Fabriano (1370k.-1437): Madonna a bezárt kertben éneklő és zenélő angyalokkal |
A mai séta húsz kép után itt ér véget, abban a kertben, ahol a csinosra nyírt pázsiton pici, neumákat silabizáló angyalok üldögélnek a Madonna lábánál. Folytatása következik egy hét múlva!
Más bejegyzések Madonna-képekről:
Bájos flamand Madonnák - avagy a Szűz és a Gyermek huszonnyolcszor
A két Crivelli varázslatos birodalma - Velencei Madonna-festmények 1.
A két Crivelli varázslatos birodalma - Velencei Madonna-festmények 2.
Szűz Mária kertje 2. - Késő gótikus hortus conclusus ábrázolások