Érkezik a november: a könyvkiadás szinte utolsó hónapja - hiszen alkalmazkodva ahhoz, ahogyan sokszor a boltok már októberben elkezdenek készülni a karácsonyra, a legtöbb kiadó már az év tizenegyedik hónapjára kihozza összes karácsonyi, évzáró újdonságát. Persze nem is baj ez: legalább nem kell aggódni amiatt, ahogyan a posta és a csomagküldő szolgálatok menetrend szerint elhavazódnak december közepére...
Hogy mi minden jön itt nemsokára! A friss megjelenésekről és előkészületben várakozó könyvekről idén ez már a hatodik posztom. A korábbi ötben összesen negyvenkilenc könyvet ajánlottam: mostra viszont már harminckilenc új megjelenés gyűlt össze! (Ami összesen nyolcvannyolc!) Ebben a posztban az első tizenhat olvasható: nemsokára jön a folytatás.

Brennu-Njáls Saga
Corvina, megjelenés: október 31.
Kis középkori könyvhatározómban már megünnepeltem, amikor felfedeztem magamnak a Corvina gyönyörű sorozatát, a Fontes Borelaest vagyis Északi Forrásokat, amelyben izlandi sagák jelennek meg Bernáth István kitűnő fordításában. Most itt a harmadik kötet, a Njáls saga! Itt írtam róla.

Paul McVeigh: A jó fiú
Tpyotex, megjelent
A Typotex Világirodalom szépirodalmi sorozat idén tizenkét kötetet már biztosan megért! Közülük az egyik legjobbnak ígérkezik a számos díjjal kitüntetett elsőkönyves ír, Paul McVeigh gyermekkor-regénye: Mickey Donnelly három hónapjának története 1980-ból, a polgárháborús Belfastból. Itt írtam róla.

Martin Walser: Kényszervirágzás
Typotex, megjelent
A Typotex Világirodalom sorozat idei tizedik kötete meglepetés számomra. A kiadónál eddig főleg a kortárs fiatal szépirodalom meglepő újdonságai láttak napvilágot, a német Walser azonban élő klasszikus, irodalmi legenda, akinek e vaskos regénye most jelenik meg először magyarul. Itt írtam róla.

Undinė Radzevičiūtė: Halak és sárkányok
Typotex, megjelenés: télen
Lehet, hogy ez a könyv idén már nem jelenik meg, de - hátha. Az azonban bizonyos, hogy a sorozatban másodszor szerepel litván szerző, aki - hölgy. Giedra Radvilavičiūtė Ma éjjel a falnál alszomja 2015 egyik kedvenc könyvévé vált nálam. Honfitársától is hasonlót remélek, mégis mást. Itt írtam róla.

Marica Bodrožić: Cseresznyefa asztal
Napkút, megjelent
A kiadó gyakran jelentkezik új kelet-közép-európai szerzőkkel: így ismertem meg például az év elején Zdeněk Svěrákot is. Bodrožić azonban nem csak nekem új - valószínűleg mások sem ismerik még, hiszen magyarul ez az első megjelent műve. Ám 2013-ban erre kapta meg az EU Irodalmi Díját. Itt írtam róla.

Dora Csehova: Nem akartam Lenin lenni
Noran Libro, megjelent
Egy könyv, amit iszonyúan vártam már: azóta, hogy a cseh szerzőnő 2015-ben részt vett az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján, én pedig botor módon azt hittem, műve még az évben kijön magyarul is... Most Pet'ovská Flóra sokat ígérő fordításában érkezik, az Európa női szemmel sorozatban. Itt írtam róla.

Rosa Liksom: Ideglenes
Noran Libro, megjelent
Az Európa női szemmel sorozatnak eddig még minden kötete igazi élvezet volt számomra. A borítók közül viszont mindössze egy tetszett: az, ami a szerzőnek, Lidia Amejkonak nagyon nem... A finn írónő kötetének fedelét "paprikákkal és kezekkel" már nem is értem. De a könyv talán tetszik majd... Itt írtam róla.

Hatice Meryem: Kozluk - Ahányan, annyifélék
Noran Libro, megjelent
Nemrég szedegettem össze egy posztban, hány török szerzőtől olvastam már. Tízig jutottam: közülük hat nő volt. Közülük egy Hatice Meryem, akinek 2014-ben az Európa adta ki Csak egy hüvelyknyi férjem legyen című lebilincselő kiskönyvét. S most itt egy újabb, az Európa női szemmel sorozatban. Itt írtam róla.

Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde
Helikon, megjelent
Szeretem ezt a regényt. Időről időre rám jön, hogy olyan ódon klasszikusokat akarok olvasni, mint A szerzetes, a Drakula vagy a Szent Xavér. Nagy örömömre a kétarcú tudós borzongató története végre a Helikon Zsebkönyvekbe is bekerült. (Elfogadnék ugyanott egy Frankensteint is...) Illés Róbert új fordítását pedig öröm olvasni. Itt írtam róla.

Téridő - ugróknak
Urbis, megjelenés: a télen
Az általam sokat szidott, mégis nagyra értékelt A sci-fi klasszikusai sorozat, amelynek az Arión kiadásában már három kötete megjelent (Út a csillagokig, Álmok a jövőről, A seholsincs bolygó), nemsokára folytatódik. A szerkesztő ismét ifj. Veress István, az új kiadó Urbis névre hallgat, s ezúttal magyarul kiadatlan írásokat ígér a fül. Meglátjuk: én örülök minden sci-fi antológiának. Itt írtam róla.

Jane Austen Összes regénye I-II.
Szukits, megjelenés: november 29.
Egy elképesztő omnibusz: az ember elgondolkodik rajta, hogy nem jutott eddig ez eszébe egy kiadónak sem. Ízléses megformálás: s belül a hat nagyregény - csak jó volna tudni, kiknek a fordításában. Nos, kiderült: sajnos senkinek sem ajánlom, mert az Ulpius-féle, rendkívül elkapkodott, minőségtelen fordítások újrázott gyűjteménye... Gyönyörű külseje ellenére, szövegében inkább csak elrémítésre alkalmas.

Agatha Christie: És eljő a halál
Agatha Christie: Halál a Níluson
Agatha Christie: Herkules munkái
Agatha Christie: A vád tanúja
Helikon, megjelent
Agatha Christie műveinek új kiadója ígéretéhez híven folytatta a nyári ötöst egy őszivel - amely ezúttal csak négyes, mert a Gyilkosság az Orient expresszen filmes borítóval már napvilágot látott korábban. Két pompás Poirot, két egyéb bűnügyi kötet, két novellagyűjtemény - mind szép külsőben! A könyvekről itt írtam. A vád tanújáról külön pedig itt.

Agatha Christie: Omnibusz (Tíz kicsi néger - Gyilkosság az Orient expresszen)
Európa, megjelenés: november 20.
Egy újabb elképesztő omnibusz: az öröm mellett, hogy az Európa Christie-t ad ki, elképeszt, ha belegondolok, ki fogja ezt megvenni rajtam kívül. A Tíz kicsi néger, az ország kedvenc Christie-je és a második helyes Orient 2016-ban jött ki díszkiadásban, majd utóbbi idén októberben - újra, kétszer...

Linkek
Előkészületben 1.
Előkészületben 2.
Előkészületben 3.
Előkészületben 4.
Előkészületben 5.

Mostanában valahogyan ismét rám talált a reneszánsz. S ezúttal nem Botticelli karcsú, izmos szőke istennői vagy Leonardo titokzatos mosolyú, androgün alakjai képében - hanem szóban, szövegben, irodalomban. A következő hetekben rövid könyvajánló sorozat lesz majd olvasható itt a blogon kedvenc reneszánsz remekíróimról, akik magukat nem szépírónak, hanem elméletadónak, esszéistának, filozófusnak tartották.

A sorozat első része három híres-neves utópiát gyűjt össze.

Morus Tamás: Utópia
Szent István Társulat, 2002
Fordította: Kardos Tibor
Thomas More (1478-1535) VIII. Henrik Angliájának egyik legizgalmasabb alakja volt: humanista jogász, ügyvéd, politikus, diplomata, s végül hat éven át a király lordkancellárja. Jó barátság fűzte Erasmushoz és más reneszánsz gondolkodókhoz, angol és latin nyelveken is írt költeményeket, s sokat foglalkozott a nők képzésének gondolatával, tekintve, hogy neki magának négy gyermeke közül három is leány volt, továbbá otthonában nevelt még három rokon hölgyet. Ők latin és görög nyelvet, természettudományt és csillagászatot is tanulhattak, s  így a korban egyedülálló módon arra készítették fel őket, hogy méltó szellemi partnereivé válhassanak a művelt férfiaknak. Morus a lordkancellárságban is egyedülálló volt: személyében először került a tisztségbe nem nemesi származású és nem egyházi személy.
Mindig is érdekelte a teológia, sosem lépett azonban papi pályára - viszont jó katolikus maradt haláláig. Épp ezért izgalmas, hogy végül a római katolikus egyház is és az anglikán is szentté avatta. Miután ugyanis Henrik király elvált első, katolikus feleségétől, Aragóniai Katalintól, s hogy mindezt megtehesse, "kitalálta" az anglikán államegyházat, amelynek világi fejévé lett, addig őt mindenben támogató lordkancellárja szembefordult vele. Az új feleség, Boleyn Anna koronázásán már meg sem jelent, ám ekkor még csak Henrik haragját vonta a fejére. Amikor azonban megtagadta az eskü letételét a törvényre, amely meghatározta a trón új, protestáns öröklési rendjét, Morust börtönbe vetették, majd gyors per után felségsértésért halálra ítélték, s 1535. július 6-án lefejezték.
Szellemi munkássága és mártírhoz illő bátorságának híre azonban messze túlélte őt: ráadásul leghíresebb művének címével egy egész műfaj névadójává vált. A latin nyelven megírt Utópiát (teljes címén: A legtökéletesebb államformáról és az újonnan felfedezett Utópia szigetéről) 1516-ban jelentette meg latin nyelven (angolul csak halála után, 1551-ben adták ki először). A csevegő formában megírt könyvecske egy minden részletre kiterjedő utazói élménybeszámoló, pontosabban egy hivatalos jelentés formáját ölti magára, amelyben a Csupatűz Rafaelnek keresztelt főszereplő, állítása szerint Amerigo Vespucci útitársa, elbeszéli annak a csodás földnek a jellemzőit, amelyet nemrég meglátogatott. Seholországban minden remekül működik, s minden másképpen van, mint Angliában. A legjobb államban az igazság, a rend és a béke uralkodik, s miközben mi, olvasók mindent megtudhatunk a családól, jogról, munkáról, kereskedelemről, életmódról és utazásról, remélhetőleg elgondolkozunk azon, miért nem így működnek a mi országunkban a dolgok. Morus a műben még tisztelettel emlegeti Anglia győzhetetlen királyát, mégis, uralkodásának kritikáját nyújtja. Az Utópia azonban máig érvényes mondanivalóval bír, s ráadásul igazán élvezetes olvasmány.
A mű magyar fordításban először 1910-ben látott napvilágot Kelen Ferenc fordításában. Geréb László 1941-ben fordította le újra, munkája 1942-ben második kiadásban is megjelent. Klasszikus magyar szövegnek azonban Kardos Tiborét nevezném, amely 1943-ban született meg, s azóta számos, szövegében átdolgozott, modern kiadásban is megjelent (1949, 1963, 1974, 1989, 2002, 2011). Az én kedvencem a 2002-es kiadás.

Francis Bacon: Új Atlantisz - Novum Organum
Lazi, 2001
Fordította: Sarkady János, Csatlós János
Sir Francis Bacon (1561-1626) meghatározó politikusa volt a Tudor-kor második felének, I. Erzsébet angol királynő uralkodásának és a Jakab-kornak. A Cambridge-ben iskolázott nemesi származású fiatalember egész családja az udvarban szolgált: nagyapja VI. Edward király nevelője, apja Erzsébet főpecsétőre volt, maga Francis Bacon pedig először a királynő udvarában töltött be bírói tisztséget, majd I. Jakab lovaggá ütötte, s kinevezte főügyésznek. Később főpecsétőr, majd lordkancellár lett belőle: végül, nyolc évvel halála előtt grófi címet nyert, s Verulami Bacon lett belőle.
Függetlenül azonban fényes pályájától, nem volt kellemes ember: a szegény jogász udvari karrierje például akkor indult el igazán, amikor bátor és hazafiasnak feltüntetett pálfordulással Essex gróf, a királynő volt kegyence bizalmas támogatójából a forrófejű lord fővádlójává lépett elő, s teljes buzgalommal vett részt perében és elítéltetésében. Különös volt a házassága is: csak 45 éves korában vett el egy nála jóval fiatalabb, vagyonos hölgyet, s a kapcsolat igen hamar megromlott, főképpen a Bacon-ház óriási adósságai miatt. Bacon később elfordult a feleségétől, mivel az megcsalta őt - ugyanakkor egyes történészek szerint ő maga sem volt ideális férj, mivel talán inkább a saját neméhez vonzódott. Miután gróf lett, lassanként visszavonult az udvartól. Állítólag már csak tudományos kísérletei foglalkoztatták: egy emlékirat szerint úgy szerezte halálos tüdőgyulladását, hogy a mélyhűtéssel kísérletezett, vagyis azzal, valóban tovább eláll-e egy levágott tyúk, ha belülről jeges hóval tömik meg.
Bacon talán leghíresebb műve Új Atlantisz című utópiája, amellyel nemcsak lordkancellárként, de íróként is Morus Tamás nyomába lépett. A könyvecske útleírás formáját ölti magára: elbeszélője Peruból Kína és Japán felé hajózva rettenetes viharba kerül, amely ismeretlen, képzelt tájakra sodorja, egy különleges szigetre, amelyen egy - Bacon szerint ideális - ismeretlen ország létezik. Bacon már angol nyelven írta meg a The New Atlantist, s egyes kritikusai szerint egy új kontinens, Ausztrália létezését sejtette meg benne. Ám ha ez nincs is így feltétlenül, egy kalandosan izgalmas könyvet alkotott, amely útleírásként és regényként is igazán izgalmas olvasmány. Csak sajnos igen rövid: Baconnek ugyanis már nem volt ideje befejezni fantáziajátékát, ebben megakadályozta a halála. A mű 1627, első megjelenése óta mégis rendkívül népszerűvé vált, hiszen egyszerre szórakoztató fikció és okos filozófiai traktátus. Magyarul a Novum Organummal szokás egybekötni, Bacon 1620-ban kiadott, eredetileg latinul írt, nagy bölcseleti munkájával (pontosabban annak első részével), amelyben a gondolkodás  új módszerét igyekszik bemutatni rövid gondolatok formájában. Ezért is kapta a mű az Aforizmák a természet magyarázatáról és az ember uralmáról címet.
A Novum Organum még nem teljes magyar fordításban először 1885-ben látott napvilágot Balogh Ármin fordításában. Az Új Atlantiszt 1976-ban Bodor András fordította le. A két mű klasszikus magyar szövegének azonban az először 1954-ben, másodjára 1995-ben, végül 2001-ben, közös kötetben megjelenteket nevezném: így az Új Atlantiszt Sarkady János, a Novum Organumot pedig Csatlós János magyar változatában ajánlanám. Az én kedvencem a 2001-es kiadás.

Tommaso Campanella: A Napváros - Vitás kérdések a legjobb köztársaságról
Lazi, 2002
Fordította: Sallay Géza
Két angol filozófus és utópiaszerző után következik egy olasz: Bacon kortársa, Tommaso Campanella (1568-1639) ugyanis Calabriában született. Az eredetileg Giovanni Domenico névre keresztelt fiatalember igazi csodagyerek volt: bár írástudatlan parasztszülőktől származott, már fiatalon felfigyeltek rá. 14 évesen belépett a domonkos rendbe, s felvette a Tommaso nevet akkori mintaképe, Aquinói Szent Tamás után. Teológiát és filozófiát tanult, többek közt Nápolyban, s huszonévesen írta első, nagy sikerű teológiai munkáit. Ám a korban eretneknek tartott tanok, többek közt az asztrológia tanulmányozása már ekkor is nagyon érdekelte, majd Cosenzában, az ottani egyetemen Bernardino Telesio tanítványául szegődött, aki elfordult az arisztotelészi alapokon megalkotott skolasztikától és az empirizmus elsődlegességét hirdette.
Ekkor kezdődött Campanella vesszőfutása, amelynek eredményeképpen élete nagy részét különböző börtönökben töltötte. 1594-ben Padovában ugyanis letartóztatta az inkvizíció: a római Szent Hivatal elé idézték, vizsgálták, kikérdezték, s 1597-ig egy kolostorba zárták. Amikor végül kiszabadult, s újra taníthatott és dolgozhatott volna, 1599-ben Nápolyban ismét letartóztatták: ezúttal a spanyol király vádolta felségsértéssel, s azzal hogy összeesküvést szőtt az uralkodó meggyilkolására. Campanellát huszonhét évig tartották börtönben, nyolc alkalommal is rettenetesen megkínozták, s egy alkalommal csak úgy menekült meg az azonnali kivégzéstől, hogy őrültnek tettette magát, s ennek bizonyítására magára gyújtotta a celláját. Megnyomorodott és számos betegséget szerzett a különféle börtönerődökben: ettől függetlenül amikor csak engedték neki, dolgozott. Valamennyi jelentős filozófiai művét bebörtönzése alatt írta, így A Napváros című utópiáját is, olaszul 1602-ben, latinul 1613-14-ben. Még arra is jutott ideje, hogy egy 1616-os írásában védelmébe vegye Galileo Galileit. Végül 1626-ban VIII. Orbán pápa jóvoltából végre átkerülhetett a római inkvizíció kényelmesebb, formális börtönébe, ahonnan 1629-ben évjáradékkal szabadult, s azonnal a pápa udvartartásának tagja lett. Spanyol ellenfelei azonban nem adták fel, így végül 1634-ben Párizsba kellett menekülnie, ahol végre már tisztelettől övezve élte le további öt életévét.
A Napvárosban, amely 1623-ban, Frankfurtban jelent meg végül, Capanella egy ma már sok szempontból elfogadhatatlan, ám mégis meggyőzően egyéni és szuggesztív, ideális államot rajzol meg, amelyről egy ispotályos lovag és egy utazó genovai beszélgetéséből tudhatunk meg részleteket. A tökéletes egyenlőségre alapozott világban, ahol nincsen magántulajdon, a tudósok az irányítók, s a javakat a szükségletek szerint osztják el, esélye sincsen kivirulni olyan teljhatalmú, elnyomó abszolutizmusnak, amelynek maga Campanella egész életében ártatlan rabja volt.
A műnek összesen két fordítása létezik. Az első, úttörő magyar változatot Lányi Margit készítette Napállam címen 1942-ben. Klasszikusnak azonban Sallay Géza változatát nevezném, amely 1959-ben, 1970-ben, 1996-ban és 2002-ben jelent meg A Napváros címen, minden alkalommal egybekötve a Vitás kérdések a legjobb köztársaságról című munkával. Az én kedvencem a 2002-es kiadás.

Linkek
Reneszánsz remekírók 2. - Rotterdami Erasmus, a rettenthetetlen
Reneszánsz remekírók 3. - Illedelmes csevegések
Reneszánsz remekírók 4. - Humanista olvasmányok

Gyerekkorom nagy élménye volt Jankó Olga (1930-2018) A két szoborfej című regénye, amely III. Béla király uralkodásának, Esztergom történetének és a magyar és európai középkornak néhány izgalmas pillanatába engedett betekintést. Ráadásul maradandó élmény: a történelmet is imádom azóta, s a regény is nagy kedvencem maradt - már szinte elkopott a sok újraolvasástól. Épp ezért nagy öröm, hogy az Aposztróf Kiadó 2013-ban váratlanul hozzákezdett sorra megjelentetni az írónő kiadatlan - nyilván a fióknak írt - regényeit. Mivel a mai ifjúsági irodalomból fájdalmasan hiányoznak a jó, magyar témájú és eredetileg nem felnőtteknek írt történelmi regények, csak örülni lehet a Jankó Olga-életműsorozatnak. Ez a poszt a megjelent köteteket sorolja fel.

Egy élet álma, Aposztróf, 2019
Mint szedett fa - Cornelia: Egy asszony élete az ókori Rómában, Underground, 2017
Légy híve rendületlenül, Aposztróf, 2017
A remény virága - Szerelem a tatárjárás idején, Aposztróf, 2016
Kisbogár, Aposztróf, 2015
A Nap elhagyta a fiát, Aposztróf, 2015
Szöktetés Budáról, Aposztróf, 2014
A kicsi Mit babája, Aposztróf, 2014
Hollófészek - Hogyan lett király Hunyadi Mátyás, Aposztróf, 2013
A két szoborfej, Móra, 1989
Az elmaradt tánc, Móra, 1985
*
A régi ház, Aposztróf, 2018 (emlékezések, történetek)

Aki követi a blogot, tudhatja, hogy hétről hétre rendszeresen jelennek meg könyvajánló írásaim az ekultura.hu hasábjain. 2016 szeptemberétől egy új rovat nyílt az oldalon Könyvsaláta címmel, amelybe szintén kerültek be írásaim. A mai napig nyolc ilyen összeállítás készült, melyek közül nekem háromban szerepelhetett cikkem. E bejegyzésben ezt a három könyvajánlót szeretném összegyűjteni.

A Könyvsaláta rövid írások gyűjteménye: a szerkesztői meghatározása szerint "rovatunkba olyan könyveket válogatunk, amelyeket ugyan elolvastunk, de valamilyen oknál fogva mégsem ihlettek meg minket annyira, hogy önálló cikket szenteljünk nekik. Ez a bizonyos ok pedig szinte bármi lehet. " Mivel magam soha nem írok pozitív ajánlást olyan könyvről, amelyet valójában nem ajánlanék senkinek, le kell szögeznem, hogy az alábbi három kötethez is fűz egy-egy élmény. Erről tanúskodnak a linkek, amelyeket az egyes írásokhoz kapcsoltam.

Íme:

Gerencsér János: Kósza utak legendája – Kalászkirály
(Athenaeum Kiadó, 2017)
Ez a szinte műfajba sorolhatatlanul rendhagyó kötet jól mutatja a kiadó törekvését arra, hogy még ismeretlen magyar írókat ismertessenek meg az olvasókkal. Gerencsér Jánosról a fülszöveg annyit árul el, hogy korábban novellákat írt, s „volt már szobafestő, művezető, műszaki ellenőr, szavatossági ügyintéző, jogi képviselő, ipari gépkezelő és karateedző". Nem szokványos írói életút, az bizonyos. Ráadásul a regény megjelenésének tragikus hátteret adott, hogy az író a kötet nyomdába kerülésekor váratlanul elhunyt.
Mindezek után nagy érdeklődéssel fogtam neki a rejtélyes című könyv olvasásának, amely az európai középkorban játszódik, 1151-ben, de egy képzeletbeli világban. Főhősnője, Eime, a trónjáról letaszított hercegnő, aki bujdosni kényszerül saját egykori birodalmában. Az ő kósza útjait keresztezi egy másik vándoré, Aceras kirélyé, aki nagyvezére árulása miatt nem sokáig maradt meg a trónon, amelyet Eimétől elbitorolt. Ez a kettős csavar önmagában is érdekes, még különösebb azonban, hogy a nevektől és országoktól eltekintve a Kósza utak legendája mintha a középkori Európában játszódna: igaz, egy kitalált történelemben. Épp ezért írtam, hogy nehéz besorolni a regényt valamilyen műfajba. A képzeletbeli birodalmak, csatajelenetek és háborús utalások fantasynak mutatják, de hiányzik belőle a világteremtés és a mágia. A fülszöveg ifjúsági regénynek nevezi, én viszont ide semmiképp sem sorolnám, mondjuk a Tom Sawyer mellé: ha már ifjúsági, akkor young adult regénynek lehetne mondani, s erre predesztinálja a felnőtt olvasók számára néha már-már ijesztően következetlen jellemű Eimé hercegnő szerepeltetése. A helyenként a meséket idéző, máshol viszont inkább egy történelmi regény hangján megszólaló szöveg azonban mégis inkább felnőtt olvasmány.
Láthatólag olyan könyv, amely nem tűri a sablonokat. Bár mind a háttér megrajzolása, mind a szereplők jellemfejlődése terén hagy maga után kivetnivalót, a kötet szép indítása lehetett volna egy írói pályának. Így azonban marad egyszeri (talán egyetlen folytatással rendelkező), különös kaland minden olvasó számára.
Az ajánló eredetileg a 2017. október 20-án publikált Könyvsalátában látott napvilágot.

Philip Kerr: Sápadt gonosztevő
(Jaffa Kiadó, 2016, fordította Illés Róbert)
Amikor befejeztem Philip Kerr Bernie Günther-trilógiájának második kötetét, a Sápadt gonosztevőt, be kellett látnom, hogy míg az első rész, a Halálos március osztatlan sikert aratott nálam egy évvel korábban, ugyanez a másodiknak kevésbé sikerült.
Ettől függetlenül tény, hogy a két kötet egy nagyon sikeres, eredetileg 1989-91 között megjelent történelmi krimitrilógia első és második darabja, s mindkettő különleges, hiszen a náci Németországban játszódik. A szerző, Philip Kerr ráadásul 13 évi szünet után ismét írni kezdett detektívhőséről, Güntherről, máig immár nyolc kötetet, s ezek közül a 2009-es harmadik, az If The Dead Rise Not kiérdemelte az Ellis Peters-díjat.
A Sápadt gonosztevő 1938-ban játszódik, a náci Berlinben. Igazi hard boiled történelmi krimi, benne hamisítatlan, nemzetiszocialista ízű gyilkosságsorozattal, melynek szőke, kék szemű, ifjú BDM-lányok esnek áldozatául. Látlelet egy kegyetlen, korrupt, embertelen és brutális korszakról, amelynek legfelsőbb hatalmi köreit ráadásul a legsötétebb butasággal párosult misztikus érdeklődés is jellemezte. A logikus, megfontolt, haszonelvű gonoszság mellett ezzel a bárgyú és alattomos irracionalitással szembesül a nyomozó, Bernie Günther, aki rövid magánkopói kitérő után ezúttal Heydrich megbízásából szimatol a titokzatos sorozatgyilkos után, továbbá el kell hallgattatnia egy zsarolót, miközben folyamatosan feltűnően izgató hölgyek közé keveredik.
Mindez egészen eszményi kiindulópont egy igazi történelmi kemény krimihez. Még ha úgy is gondolom, hogy a kiválóan sikerült Halálos március után a Sápadt gonosztevő talán kevésbé precízen szerkesztett, krimiként kissé elkalandozó, történelmi regényként pedig kissé leegyszerűsített képet felmutató írás, az a gyerekbetegség, hogy egy trilógia középső kötete nem olyan tökéletes, mint a kezdőrész, gyakori a könyvsorozatok esetében.
Épp ezért izgalommal várom a Berlin Noir-trilógia befejező, harmadik kötetét, az A German Requiemet. Bízom benne, hogy ismét egy sajátos nézőpontú történelmi hard boiled detektívregényt olvashatok majd, talán már az idén.
A Sápadt gonosztevőről már itt is írtam.
Az ajánló eredetileg a 2017. március 11-én publikált Könyvsalátában látott napvilágot.

Dolores Redondo: A csontok öröksége
(Trivium Kiadó, 2016, fordította Szelivánov Júlia)
Visszatérés a Baztán-völgybe... A csontok öröksége, Dolores Redondo baszk írónő krimitrilógiájának középső része, visszavezet oda, ahová A láthatatlan őrzőben egyszer már ellátogathattunk. A Pireneusok titokzatos, apró falvakkal teli, szinte a misztikus múltból előlépett, zárt világába, ahol a szellemek, szörnyetegek és mitológiai lények talán még mindig ott élnek, szorosan a modern és civilizált emberiség közelében.
Az írónő előző krimije egy borzalmas sorozatgyilkosság rejtélyét bogozta ki, ezúttal azonban nőnek a tétek. Az első történet végén letartóztatott vádlott ugyanis időközben öngyilkosságot követ el, búcsúüzenete pedig egyetlen furcsa szó: Tarttalo. Vajon mi köze lehet egy baszk küklopsznak egy mai bűntényhez? Amaia Salazar felügyelő ezúttal olyan ügyet kap a kezébe, amelyben az eretnekség, boszorkányság, halottidézés és számos elfelejtett mágikus praktika ugyanakkora szerepet játszik, mint a modern természettudomány és Baszkföld történelme. Pedig neki így is épp elég gondja akad saját családi emlékeivel, s nemrég született kisgyermekével...
A kőkemény, helyenként realista, máshol egészen misztikus könyvben sötét és kegyetlen a rejtély, érdekfeszítő a nyomozás és váratlan a megoldás. Számomra talán csak Amaia jelleme maradt talányos, hiszen a zseniális nyomozónő meglehetősen furcsa feleségnek és anyának mutatkozik ebben a történetben, akinek mindennél, talán még a kisfia iránti szereteténél is fontosabb megbirkózni a gonosz erőkkel. Persze joggal várható, hogy a folytatás, az Áldozat a viharnak erre is magyarázatot ad majd.
A trilógia egyes kötetei Spanyolországban már több mint harminc kiadásban megjelentek: s a siker külföldön is biztosított, hiszen a megfilmesítés jogait A tetovált lány producere vásárolta meg. A Navarra-trilógia igazi nemzetközi bestseller: kár lenne kihagyni a köteteit.
A láthatatlan őrző című, előző kötetről itt írtam.
Az ajánló eredetileg a 2016. szeptember 15-én publikált Könyvsalátában látott napvilágot.

Raymond Smullyan (1919-2017) jelenség volt: matematikus, logikatudós, teológus, bűvész, zongorista, tulajdonképpen az egyik utolsó polihisztor. Ha valaki elolvassa a Typotex Kiadó A logika világa című sorozatában megjelentetett könyveit, nemcsak remekül szórakozik majd, de megbizonyosodhat arról is, hogy egy pompás író is rejtőzött benne, hiszen fejtörői szövegében könnyedén és szellemesen idézte fel a világirodalom megkerülhetetlen műveinek stílusát és hangulatát az Ezeregyéjszakától Kiplingig, Poe-tól a Drakuláig, Harper Lee-től az Alice Csodaországbanig.
1978-ban jelentette meg angol nyelven első fejtörőkönyvét, s azonnal világszerte népszerű és híres lett. A Mi a címe ennek a könyvnek? ugyanis hallatlanul eredeti, szellemes és bravúrosan tudományos olvasmány, amely egyformán való tudósoknak és műkedvelőknek lehet: kérdésfelvetéseivel helyenként elgondolkodtat egy matematikust is, mégis, még a matematikát és logikát kifejezetten gyűlölőket is ellenállhatatlanul és huncut mosollyal hívogatja a rejtélyfejtésre, s hívja ki egy kellemes és nagyszabású szellemi kalandra.
Amióta olvastam Smullyant, ismét szeretem a matematikának és a logikának néhány szeletét. Az első könyvet követte a többi: és még mindig remekül szórakozom... A pompás kis könyveket tavalytól új, elegáns külsővel jelenteti meg újra a Typotex: én pedig csak ajánlani tudom mindenkinek.

Logikai fejtörők
Mi a címe ennek a könyvnek? - Drakula rejtélye és más logikai feladatok, 2016, 2009, 2005, 2003, 2001, 2000, 1996, 1988
What Is the Name of This Book? The Riddle of Dracula and Other Logical Puzzles, 1978
Sherlock Holmes sakkrejtélyei - 50 izgalmas sakknyomozás, 2011, 2007, 2005, 2002
The Chess Mysteries of Sherlock Holmes, 1979
A hölgy vagy a tigris? - És egyéb logikai feladatok, 2016, 2010, 2008, 2005, 2003, 2000, 1997, 1996, 1992, 1991
The Lady or the Tiger?, 1982
Alice Rejtvényországban - Carrolli mesék nyolcvan év alatti gyermekeknek, 2017, 2009, 2006, 2003, 2001
Alice in Puzzle-Land, 1982
A csúfolórigó nyomában - Egy lebilincselő kaland a kombinatorikus logika világában, 2012
To Mock a Mockingbird, 1985
Seherezádé rejtélye - Bámulatos klasszikus és modern fejtörők, 2016, 2010, 2005, 2001, 1999
The Riddle of Scheherazade, 1997

Filozófia, memoár, szakkönyv
A tao hallgat, 2009, 2005
The Tao is Silent, 1977
Gödel nemteljességi tételei, 2006, 2005, 2003, 1999
Gödel's Incompleteness Theorems, 1992
Emlékek, történetek, paradoxonok, 2009, 2004
Some Interesting Memories: A Paradoxical Life, 2002

A - szerintem túl nőcis - magyar borító

Az eredeti szlovák borító

Lehetett volna ez a magyar fedél

Ez pedig a könyv olasz külseje

A Tinta Könyvkiadó 1992-ben alakult azzal a céllal, hogy a magyar nyelvvel, nyelvészettel, nyelvtudománnyal kapcsolatos köteteket jelentessen meg. Az 1998-ban megjelentetett Magyar szókincstár óta több mint száz a laikus érdeklődőknek is szóló, népszerűen is használható nyelvészeti kézikönyvet adtak ki a legelismertebb magyar tudósok szerzői közreműködésével, de megjelentettek számos tanulmánygyűjteményt, konferenciakötetet és szakmunkát is.
Sorozataik közül kedvencem az elsősorban az ifjúságnak és a nagyközönségnek szerkesztett Az ékesszólás kiskönyvtára, amelyben 2005 óta 71 rövid, magvas kiskönyv jelent már meg: dióhéjszótárak, szólás-, közmondás- és bölcsesség-gyűjtemények, nyelvi játékoskönyvek, szórakoztató nyelvtörténeti olvasnivalók.
Az alábbi lista a sorozat köteteit sorolja fel.

1. Bárdosi Vilmos - Kiss Gábor: Közmondások (3000 magyar közmondás és szólás betűrendes értelmező dióhéjszótára)
2. Bárdosi Vilmos - Kiss Gábor: Szólások (5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára)
3. Minya Károly: Új szavak I. (Nyelvünk 1250 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal)
4. Bencédy József: Retorika (Gyakorlati útmutató)
5. Hajdu Endre: Szómúzeum (Ódon, furcsa, érdekes, bolondos, emlékezetes szavak, nevek, címek tára)
6. Parapatics Andrea: Szlengszótár (A mai magyar szleng 2000 szava és kifejezése fogalomköri szinonimamutatóval)
7. Kiss Gábor - Bárdosi Vilmos: Szinonimák (20000 rokon értelmű szó dióhéjszótára)
8. Forgács Róbert: Anya-nyelv-csavar (Nyelvi fejtörők)
9. Molnár Csikós László: Divatszavak (222 újszerű szó és szójelentés részletes magyarázata)
10. Falk Nóra: Etimológiák (10000 magyar szó eredete)
11. Vallomások (Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről, szerk. Grétsy László)
12. Vargha Katalin: Találós kérdések (1295 hagyományos magyar szóbeli rejtvény)
13. Bódi Zoltán: Infoszótár (Informatikai fogalmak eredete, magyarázata és használata)
14. Szathmári István: Stíluseszközök és alakzatok kislexikona
15. Várnai Judit Szilvia - Mészáros Andrea Éva: Fordítókalauz (Hogyan igazodjunk el az angol nyelvű jogi és európai uniós szövegek útvesztőjében?)
16. Grétsy László: A szavak ösvényein (Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei)
17. Szathmári István: Hogyan elemezzünk verset?
18. Wacha Imre: Nem csak szóból ért az ember (A nonverbális kommunikáció eszköztára)
19. Daniss Győző: Újságíróiskola (Gyakorlati útmutató)
20. Forgács Róbert: Anya-nyelv-ész (Újabb nyelvi fejtörők)
21. Tájszavak (A magyar nyelvjárások atlaszának szavai, szóalakjai, szerk. Kiss Gábor - Bató Margit)
22. Péter Mihály: A leplező nyelv (Álcázás és ámítás a nyelv használatában)
23. Bárdosi Vilmos: Lassan a testtel! (Emberi testrészek a magyar szólásokban, közmondásokban)
24. Hollós János: Bevezetés a kommunikációelméletbe (A hírek értéke)
25. Bencédy József: Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században (12 nyelvész életrajzával)
26. Küllős Imola - Laza Dominika: Népi mondókák (Hagyományos dajkarímek, gyermekmondókák, dalok és köszöntőversikék)
27. Kicsi Sándor András: Kihalt nyelvek, eltűnt népek (100 nyelv halála)
28. Margalits Ede - Kovács Erzsébet: Magyar-latin közmondásszótár (2000 magyar közmondás, szólás klasszikus és újkori latin megfelelője)
29. Grétsy László: Anyanyelvi séták (Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa)
30. Rácz János: Gyógyhatású növények (250 gyógynövény leírása, nevének magyarázata és gyógyhatásának ismertetése)
31. Kis magyar tájszótár (5800 népies és tájnyelvi szó magyarázata, szerk. Kiss Gábor)
32. Minya Károly: Új szavak II. (Nyelvünk 800 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal)
33. Bölcs tanácsok (4000 közmondás, szólás a Czuczor-Fogarasi-szótárból, szerk. Kiss Gábor - Kiss Bernadett)
34. Shakespeare-idézetek (350 bölcsesség angolul és magyarul, szerk. Cseszkó Renáta)
35. Tulajdonságszótár (3150 személyleíró szó magyarázata és ellentéte, valamint fogalomköri csoportosítása, szerk. Dormán Júlia - Kiss Gábor)
36. Cs. Nagy Lajos - N. Császi Ildikó: Magyar nyelvjárások
37. Tótfalusi István: Idegen szavak alapszótára (4500 idegen szó magyarázata)
38. Tófalusi István: 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről
39. Szőcsné Antal Irén: Anya-nyelv-búvár (Nyelvi játékok)
40. Aranyigazságok (3700 szólás, közmondás Kresznerics Ferebc reformkroi szótárából, szerk. Kiss Bernadett - Kiss Gábor - Miksné Mátyás Eszter)
41. Rácz János: Virágnévszótár (350 virágnév eredete és a növények leírása)
42. Erdős Attila - Kiss Gábor: Vallási szavak kisszótára
43. Grétsy László: Anyanyelvünk tájain
44. 500 rövid ókori sztori (Ókori bölcsek szentenciái az adakozástól a vitézségig, szerk. Kiss Bernadett)
45. Magay Tamás: Bibliai eredetű kifejezések, közmondások, bölcsességek magyarul és angolul
46. Fercsik Erzsébet - Raátz Judit: Keresztnevek (A legfontosabb tudnivalók a leggyakoribb nevekről)
47. Kerekes Barnabás - Kovács Zsuzsanna: Mondjuk helyesen!
48. T. Litovkina Anna: Aki keres, az talál (Bibliai közmondások szótára)
49. Tótfalusi István: Nyelvészeti ínyencfalatok
50. Chaim Perelman: A retorika birodalma (Retorika és érvelés)
51. Kiss Gábor - Kohári Anna: Nyelvészeti kisszótár
52. Dr. Szabó Judit: Anya-nyelv-tudor (Irodalmi, nyelvi játékok, fejtörők)
53. Pelczéder Katalin: Gyümölcsnevek szótára (250 Kárpát-medencei gyümölcs nevének története és eredete)
54. A magyar nyelvről (Klasszikus íróink és költőink anyanyelvünkről, szerk. Grétsy László, Kiss Gábor)
55. Maticsák Sándor: A mókusbőrtől az euróig (Pénznevek etimológiai szótára)
56. Bárdosi Vilmos: Itt van a kutya elásva! (Állatneves magyar közmondások, szólások szótára)
57. Bárdosi Vilmos: Nincsen rózsa tövis nélkül (Növény-, virág- és gyümölcsneves szólások, közmondások szótára)
58. Magyar szókincsbővítő diákszótár (2000 régi, ritka, kevésbé ismert szó és szójelentés magyarázata, szerk. Eőry Vilma, Kiss Gábor, Kőhler Klára)
59. Zsilka Tibor: Poétikai kisszótár (500 fogalom magyarázata irodalmi példákkal szemléltetve)
60. Kiss Zita: Anya-nyelv-kincs (44 nyelvi és műveltségi totósor 616 kérdése)
61. Bárdosi Vilmos: Mi a szösz? (300 magyar szólásmondás eredete)
62. T. Litovkina Anna - Farkas Edit: A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig (Bibliai szólások, szólásmondások és állandósult szókapcsolatok szótára)
63. Minya Károly: Új szavak III. (Nyelvünk 850 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal)
64. H. Varga Márta: Változó anyanyelvünk (Írások a magyar nyelvről)
65. Magay Tamás - Faluba Kálmán: Bibliai eredetű kifejezések, közmondások, bölcsességek magyarul és spanyolul
66. Koncsek Krisztián: Idézetvadász I. (Görög és latin szállóigék és idézetek)
67. Koncsek Krisztián: Idézetvadász II. (Középkori és újkori szállóigék és idézetek)
68. Koncsek Krisztián: Idézetvadász III. (Magyar szállóigék és idézetek)
69. Kemény Gábor: Tanuljunk magyarul is! (Válogatott nyelvművelő cikkek 2009-2019)
70. Forgács Róbert: Szín-játszó-tér (Kommunikációs, csapatépítő és drámajátékok) 
71. Adamikné Jászó Anna: A gondolatokhoz odataláló nyelv (Nyelvművelő írások a harmadik évezred elejéről)
72. Halápy István - Margalits Ede: Latin-magyar közmondásszótár (1660 latin közmondás és bölcsesség magyar megfelelői)
73. Adamikné Jászó Anna: Az ősi szó nyomában (Nyelvhelyességi írások a harmadik évezred elejéről)
74. Galló Ágnes - Mózes Krisztián: Anya-nyelv-mester (160 nyelvi-logikai feladatsor)
75. Molnár Csikós László: Újabb divatszavak (200 újszerű szó és szójelentés magyarázata példákkal)
76. Kajdi Alexandra: Anya-nyelv-játék (Játékos anyanyelvi fejlesztő gyakorlatok óvodásoknak és kisiskolásoknak)
77. Hogyan mondták eleink? (Rejtvényszótár I. Mai nyelvünk 10000 szavának 13500 régi és tájnyelvi megfelelője, szerk. Kiss Gábor)
78. Takács Gábor: Magyar helyesírás (A helyesírási szabályzat közérthető magyarázata példákkal)
79. Kovács Pál: Jeles mondások (3500 régi közmondás és példabeszéd az 1794-ben megjelent szótárból, összeállította Kiss Gábor)
80. Almásy János: Magyar közmondások gyűjteménye (Több mint hatezer közmondás százötven témakörben, szerk. Balázsi József Attila, Kiss Gábor)
81. Balázsi József Attila: Szólásbúvárlatok (Állandósult szókapcsolataink, közmondásaink idegen nyelvi párhuzamokkal
82. Melyiket válasszam? (Háromszáz tanács a helyénvaló szóhasználathoz, szerk. Grétsy László, Kiss Gábor)
83. Egy fa nem erdő (3700 népies szólás, közmondás és helyzetmondat Csűry Bálint Szamosháti szótárából, szerk. Kiss Gábor, Balázsi József Attila)

Utolsó frissítés: 2022.02.25.

Géza a borítón

László Gyula rajzán

A Képes Krónikában

A szerző (forrás)