A 21. Század Kiadó Klasszikus krimi sorozata
A 21. Század Kiadó új sorozata a világirodalom klasszikus krimijeit hozza el magyarul: egy sorozatba válogatva a műfaj (talán) angolszász legjobbjait. Sok sikert kívánok a sorozatnak, s mindenkinek a legteljesebb lelkesedéssel ajánlom!

P. D. James: Takard el az arcát! (Cover Her Face, 1962), 2018 
P. D. James: Nem nőnek való (An Unsuitable Job for a Woman, 1972), 2018 
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget (The Postman Always Rings Twice, 1934), 2018 
Raymond Chandler: Örök álom (The Big Sleep, 1939), 2018 
Dashiell Hammett: A máltai sólyom (The Maltese Falcon, 1930), 2018
Raymond Chandler: Hosszú búcsú (The Long Good-Bye, 1953), 2019
Raymond Chandler: Asszony a tóban (Lady in the Lake, 1943), 2020
P. D. James: Gyilkos szándék (A Mind to Murder, 1963), 2021
Újra itt - Hauff meséivel
Október 13-a van.
Többek közt Ede, Kálmán, Edvárd és Jagelló napja. E dátummal született Dayka Margit és Margaret Thatcher. 1307-ben e napon kezdődött a per Franciaországban, amely tönkretette a templomosokat. 1917-ben ekkor látták a fatimai jelenéseket. 1964-ben ezen a napon váltották le Hruscsovot. Amúgy idén munkanap is - de ez a része már elmúlt...
Én pedig ma ünnepeltem a születésnapomat, bár nem is ezen a napon, sőt, nem is ebben a hónapban születtem. De az idei év olyan különös, hogy minderre csak most jutott idő és alkalom.

Épp ezért nagyon stílszerűnek éreztem, hogy épp ma indítsam újra a két hétre megszakadt blogomat, egyelőre egy életjellel, miszerint megvagyok és visszatérek...
Mivel a dátumok szükségszerűsége így hozza, tegnapra közzétettem legújabb ekultúrás ajánlómat.
Most pedig gyorsan szeretnék még két könyvet ajánlani, amelyek teljességgel elvarázsoltak az elmúlt fura napokban.

Wilhelm Hauff, a német romantika (és a biedermeier) csodálatos tehetségű és őszintén szerethető alakja mindössze huszonnégy évet élt: 1802-ben született, s 1827-ben, mindössze tizenegy nappal a 25. születésnapja előtt már végzett is vele a tífusz és a láz. Halálakor tíz hónapja volt férj, egy hete apa, de már öt éve író.

Ma leginkább romantikus és fantasztikus meséiről ismerjük: ezért töltöttem boldogan a kevés szabadidőmet  nemrég ezek olvasásával. Az Attraktor Kiadó ugyanis 2003-ban két szép, fehér borítós kötetben kiadta Hauff összes meséjét, teljes szöveggel, a keretelbeszélésekkel együtt, abban a rendben, ahogyan az író belefoglalta mese-almanachjaiba. Így nekem csak ki kellett nyitnom őket és elmerülnöm a mesevilágban, ahol Szaid viszontagságok között küzd a becsületéért és az életéért, a szabó Labakán álruhás hercegnek adja ki magát, a szarvasforint legendájának szomorú lovagjai elvesztegetik az örökségüket, a levágott kéz történetének elbeszélője szörnyű titkot őriz, s a kis Mukk beszámol róla, semmi sem az, aminek látszik...

Nem véletlenül szerepel a kötetek hátulján, hogy ezek Álomország könyvei... Ha neked is nosztalgiád támadt ezek iránt a Grimm-meséknél sokkal sötétebb és egzotikusabb, ám az Andersen-meséknél sokkal igazságosabb és romantikusabb világot bemutató fantasztikus történetek iránt, a Bookline-on mindössze 3500 Ft-ért hozzájuthatsz a két kötethez Kosáryné Réz Lola szép, modern fordításában.

Hauff összes meséi az Attraktor kiadásában
Az író élete utolsó három évében három Märchen-Almanachot adott közre tanult ifjak és leányok számára. Az elsőt ma úgy ismerjük, A karaván, a másodikat, mint Az alexandriai sejk és rabszolgái, a harmadikat pedig: A spessarti vendégfogadó. Ezeket a címeket valójában a keretelbeszélések viselik, amelyek szereplői elmondják a betétmeséket. Bár gyerekkoromban nekem is volt Hauff-meséskönyvem, ma úgy érzem, akkor él ez a mesevilág, ha nem összevissza válogatnak belőle, hanem egyvégtében, a társasággal együtt figyelve, hallgatva, regélve is végig lehet haladni rajtuk: mint az Ezeregyéjszakán vagy Boccaccio történetein. A második gyűjtemény fordítása ezen csak annyiban változtat, hogy Hauff ide felvett négy mesét másoktól is (Gustav Adolf Schöll és James Justinian Morier művei mellett két Grimm-mese szerepelt), amelyek a magyar kiadásban kimaradnak, hisz nem Hauff művei. (1)

A karaván, 1825
Märchen-Almanach auf das Jahr 1826 für Söhne und Töchter gebildeter Stände
Mesealmanach - Märchen als Almanach (Einleitung)
A karaván - Die Karawane (Rahmenerzählung)
A gólyakalifa története - Die Geschichte von Kalif Storch
A kísértetes hajó története - Die Geschichte von dem Gespensterschiff
A levágott kéz története - Die Geschichte von der abgehauenen Hand
Fatme megmentése - Die Errettung Fatmes
A kis Mukk története - Die Geschichte von dem kleinen Muck
Az álherceg története - Das Märchen vom falschen Prinzen

Az alexandriai sejk és rabszolgái, 1826
Märchen-Almanach auf das Jahr 1827 für Söhne und Töchter gebildeter Stände
Az alexandriai sejk és rabszolgái - Der Scheich von Alessandria und seine Sklaven (Rahmenerzählung)
Orroska, a törpe - Der Zwerg Nase
Ábner, a zsidó, aki semmit sem látott - Abner, der Jude, der nichts gesehen hat
Az ifjú angol - Der Affe als Mensch (Der junge Engländer)
Almansor története - Die Geschichte Almansors

A spessarti vendégfogadó, 1827
Märchen-Almanach auf das Jahr 1828 für Söhne und Töchter gebildeter Stände
A spessarti vendégfogadó - Das Wirtshaus im Spessart (Rahmenerzählung)
A szarvasforint mondája - Die Sage vom Hirschgulden
Hideg szív (Első és Második rész) - Das kalte Herz (in zwei Teilen)
Szaid viszontagságiai -  Saids Schicksale
A steenfolli barlang (Skót monda) -  Die Höhle von Steenfoll – Eine schottländische Sage

(1) Viszont benne vannak a hagyományosan kihagyogatott mesék is, amilyen például az Ábner című történet, amelynek második két bekezdését tényleg más 2018-ban olvasni, mint 1826-ban, de hőse, Ábner, a zsidó bizonyos szempontból Sherlock Holmes előfutára, meséje pedig igencsak sokat elmond a hatalom és az ész viszonyáról. Ez a történet még csak háromszor jelent meg magyarul az elmúlt száz évben. A Hauff-mesék másik két "megtagadott" darabja A kísértetes hajó története és A levágott kéz története, mindkettő "ijesztő", ezért mindig kiveszik a gyerekkötetekből: ezért talán kevésbé ismertek, pedig csodás fantasztikus elbeszélések.
Ekultura.hu - Benkő László: Vér és kereszt - A hatalom ereje
A hatalom ereje című regénnyel befejeződött Benkő László hatodik történelmi regénysorozata, a Vér és kereszt, amely az államalapítás utáni évtizedeket, s I. (Szent) István király uralmának időszakát mutatja be. Benne az ezredfordulótól 1031-ig élhetjük végig a történelemből már ismerős alakokkal (Istvánnal, Imre herceggel, Gizella királynéval, Gellért püspökkel, Ajtonnyal és Vászoly herceggel), illetve a regényszerző fantáziája megteremtette szereplőkkel a magyar történelmet.

István király hatalma immár megkérdőjelezhetetlen, biztos és szilárd. Folyamatosan új és új kihívásokkal szembesül azonban: türelemmel, bölcsességgel, megfontoltsággal, olykor erővel, de állandóan reagálnia kell az új és új hatalmi és politikai támadásokra. A cselekményből megismerhetjük a korabeli Magyarországot, a diplomáciai cselszövéseket, a keresztény hit terjesztésének nehéz útját, az egyszerű nép életét. S feltehetjük a kérdést: egy-egy helyzetben mi is tudtunk volna-e olyan döntést hozni, mint István.

Benkő László korábbi, a magyar történelmet megidéző sorozatai, a Honfoglalás-trilógia, a Viharlovasok-sorozat, a Szent László-trilógia és a Tatárjárás-trilógia után ismét olvasmányos, sok-sok megbízható adatra épített, s egyedi szemléletű történelmi regénysorozatot zárt, amelynek több különlegessége is van.

Egyik nagy erénye A hatalom erejének a női szereplők ábrázolása. Amilyen érdekes volt a trilógia korábbi kötetében Sarolt, olyan izgalmassá válik A hatalom erejében Gizella királyné alakja. A valóságban is létezett történelmi személyiségek bemutatása azonban a tények korlátjába ütközhet, ezért öröm azokkal a szereplőkkel találkozni, akiket az író elevenített meg és talált ki, mint Rásdi vagy Nárcisz, akikről nagyon szerettem olvasni. Benkő László regényiben nincsenek erőltetett szituációk, amelyek a ma elvárthoz hasonló, a régi korokban azonban – sajnos – anakronisztikus szerepet nyújtanának egy-egy nőnek. Mégis, úgy érzem, kifejezetten figyel arra, hogy megmutassa a történelem női oldalát is: hogy ne a 19. század kardcsattogtatós, férfiközpontú nézőpontjából lássuk az államalapítás utáni évtizedeket (sem). Mivel a regényben feldolgozott időszakról félelmetesen keveset tudni minden szempontból (tehát a kor „férfitörténelme” is hiányos és enigmatikus), nagyon jó, hogy olyan rekonstrukcióját olvashatjuk, amelyben a korszak asszonyainak és lányainak is kiemelkedő szerep jut.

A hatalom ereje másik különlegessége számomra a szuggesztív és izgalmas csata-, harci- és diplomáciai jelenetek leírása volt. Számos szereplő színre lépett ezekben: nekem azonban talán Imre herceg lett a kedvencem. Bár nagyon meghatónak és szépnek találom az ártatlan, bájos, liliomos herceg történetét, amely hosszú évszázadok alatt, részben Szent Imre kegyes legendájából kiindulva alakult ki, őszintén élveztem, hogy ebben a történelmi regényben egy valóságos hercegről, férfias trónörökösről, bátor harcosról olvashatok, akinek a neveltetését is végigszemlélhettük. Mindig is szerettem volna olyannak tudni Imrét, akiből – ha megéri – nagy király lett volna: a regény pedig ilyennek mutatja őt.

Többek közt ezért is ajánlom mindenkinek a sorozatot. Ha pedig valakiben még maradnának kérdések A hatalom ereje befejezése után, s érdeklődne a szereplők és Magyarország további sorsa iránt, hamar meglelheti a megoldást. Már megjelent ugyanis a szerző új trilógiájának, a Káosz és rendnek az első kötete Ármány hálójában címmel, amely épp erről szól.