Janikovszky Éva idén lenne 90 éves. Sokak kedvenc
írója, a magyar gyerekirodalom egyik kiemelkedő alakja, s egyúttal a
gyerekeknek szóló modern, igényes szépirodalom egyik legfontosabb
magyarországi meghonosítója 1926. április 23-án született, s 2003
nyarán, immár tizenhárom éve hunyt el. Népszerűsége azonban töretlen,
könyvei jól ismertek itthon és külföldön, s ott vannak a Z és az Alfa
generáció gyerekkönyvespolcain is.
Születésének
évfordulóját ünnepelve a Móra Könyvkiadó új Janikovszky Éva művel lép a
kicsi és kicsit nagyobb olvasók elé, még pedig stílszerűen igazi,
születésnapos könyvvel.
A Zoli tortája kedves és tipikusan janikovszkys mese, amelyet korábban még sosem lehetett így, külön, könyvben elolvasni. Az írónő a Kisdobosban
kezdte el megjelentetni a kritikusok által is dicsért
elbeszélésfüzérét, amelyből az Ezeregy őrs tagjainak történeteit
ismerhették meg az olvasók – s egyúttal egy olyan világ is megnyílt
előttük, amely nagyon hasonlított az övékhez. Ebben a realista
átlagvilágban fellelhető volt minden olyasmi, amivel egy korabeli gyerek
találkozhatott: magány, siető, dolgozó, elfoglalt szülők,
környezetváltás, sőt, hátrányos helyzet. Janikovszky Éva őrstagjai
valódi gyerekek voltak, meséiket pedig áthatotta a szeretet: minden
sztori azt sugallta, hogy a problémákra létezik megoldás a közösségben,
az egymásra figyelésben vagy a családban. Épp ezért nem avultak el az
írások, pedig ma már se őrsök, se Kisdobos.
S épp ezért teljesen időszerű a Zoli tortája
is, amely egy rendhagyó születésnap története. Zoli ugyanis, aki
nemsokára tízéves lesz, először szembesül azzal, hogy a kisgyerekkori
rutinoktól és hagyományoktól is el lehet térni. Miközben már megszokta,
hogy minden születésnapját együtt ünnepli a család, vagyis szülei és
nagymamája, s minden születésnapon elkészül egy igazi, nagymama-féle
csokitorta, most váratlan helyzettel szembesül. Nagymamája végre
beutalót kap Hévízre, ám az időpont egybeesik a szülinappal. Mivel
mindenképpen szeretne ott lenni kisunokája jubileumi köszöntésén, a
család úgy dönt, elhalasztják az ünneplést. Zolinak tehát úgy kezdődik a
születésnapja, mintha nem is aznap volna. Hogy azután hogy lesz belőle
mégis meglepetésekkel teli nap tortával (sőt, két tortával), nagymamával
és sok-sok kalanddal, az már maradjon a rövid elbeszélés titka. Ami
viszont biztos, hogy azt elolvasva sokat nevethetünk, többször is
magunkra ismerhetünk, s tanulhatunk valamit toleranciáról, egymásra
figyelésről, szeretetről, öregségről és fiatalságról is. (No meg a kissé
szórakozott apukákról…)
A könyv bátran ajánlható
kisebbeknek és nagyobbaknak is: szeretni fogják. Én csak egyetlen dolgot
sajnálok: hogy ehhez a kötethez Réber László nem készíthetett
illusztrációkat, s így az olvasóknak be kell érniük Kárpáti Tibor Réber
stílusát erősen és feleslegesen utánzó (legfeljebb azt némely
érthetetlen bohóc- avagy kutyaorrokkal kombináló) képeivel. Tekintve,
hogy a szinte szerzőtárs Réber életműve lezárt, talán izgalmas volna a
Janikovszky-világba beengedni valami más, új képi szemléletet – hogy
azok a művek is élvezhetőek legyenek, amelyeket esetleg még nem ismerünk
olyan jól. Én több ilyet is szívesen olvasnék.
Remélem, Janikovszky Éva még sokat és sokáig mesél majd nekünk, magyar olvasóinak.
A cikk az Ekultura.hu-n: Janikovszky Éva: Zoli tortája
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése